Az öregedő rapper Eminem, és a mostanában erőteljesen Pinkre hajazó Rihanna a minap az Activision E3-as partiján lépett fel közös számukkal. Fergeteges hangulatot gerjesztettek, és majdhogynem felrobbantották a fejeket. Mi tagadás a „Love the way you lie” kifejezetten jóra sikerült. Eminem ugyan Rihannával koránt sem alkot olyan összeszokott párost, mint annak idején Dina Rae-vel - akivel a „Superman” című számot énekelték -, de ennek ellenére a jelenlevőknek nem lehetett panaszuk. A Recovery pedig már előrendelhető, az igazán fanatikusoknak, de minden jel arra utal, hogy a korábban rengeteg drogproblémával küzdő Eminem régi fényében ragyog, sőt még rá is tett még egy nagy lapáttal. A hírek szerint készül a második Lil' Wayne-nel közös klipp is. Nem lehet azt mondani, hogy Slim csak vakációzna. Végezetül következzen a videó:

  Az orbáni 29 pont egyike az, hogy Magyarországon egysávos – még jó, hogy nem Árpádsávos – 16%-os személyi jövedelemadó lesz. Ezzel kívánják egyszerűsíteni az adózási rendszert, de ez nem más, mint a kis jövedelmű emberek megsarcolása. Hát most sem fog elférni az adóbevallásunk egy poháralátéten, maximum akkor, ha összecsavarjuk a 160 oldalt...

  Persze, most hogy focivébé van, könnyebb lenyomni az emberek torkán a szart, úgyse veszik észre. Egyes források máris forradalminak nevezik ezt a lépést, de a magam részéről inkább tragikusnak mondanám. Ezzel megint nem az átlagemberek, a bérből és fizetésből élők járnak jól, hanem azok, akik amúgy is sokat keresnek. A szolidaritás úgy tűnik ismeretlen fogalom a Fidesz számára. Bár a „megígérünk minden szart és meg is adjuk” stratégia remekül üzemel, eddig még nem csúszott hiba a számításaikba. A szolidaritást már csak azért is hiányolom, mert a „narancsos forradalom” megadóztatná a minimálbért is. Ember, a MINIMÁLBÉRT?

  A minimálbér azért van, hogy dolgozz reggeltől estig, és ne halj éhen, de ha nagyon ügyes vagy, akkor a közüzemi számlákra is telik belőle. Szóval, ha ezt a jövedelemforrást akarják megadóztatni, akkor valami értelmezhető szintre kellene emelni a minimálbért. Az vitathatatlan tény, hogy elég sok ember él minimálbérből, mert a cégeknek ez éri meg a legjobban. Szép magyarsággal mondva, dolgozhatsz szarért, húgyért. Itt ismét képbe kerül a szolidaritás, azonban itt a másik oldal részéről. A munkáltatóknak is az lenne a jó, ha megfizetnék a megfelelő tudást, tapasztalatot. Igaz, hogy itt az a baj, hogy ez meg nincs. Elég nehéz jó végzettséghez jutni kis hazánkban, és a megszerzett papírral elhelyezkedni. Szóval az élet nem egyszerű. Persze a tudás hatalmat adna a népnek, így az emberek butítása sokkal fontosabb a politika számára. Az hogy te élsz vagy éhen halsz, az csak egy szám egy papírlapon. De akkor is keressenek más forrásokat, hogy az árvízkárosultakat teljesen kártalanítsák.

  Az árvízkárosultakhoz kapcsolódva, azért senki sem parancsolta meg nekik, hogy ártérre építkezzenek. Más kérdés, hogy az építési engedélyeket az állam adja meg, és az is tény, hogy már nagyon-nagyon régen komoly árvízvédelmi-rendszert kellett volna kiépíteni (víztározók, gátak, meg minden, ami ehhez kell). Szóval az állami kártalanítás egyrészt jogos, másrészt aggályos. Mert mindenki adójából fizetik az egészet, és nem az adott területen élőkéből. Azért a védekezés hiányosságait az állam is tetőzte, a honvédséget sokkal korábban, és teljes erőbedobással kellett volna mozgósítani, ahogy azt az agyonszidott Gyurcsány érában tették (akkor még segédkeztek a katonák az árvizi védekezésben). Persze a nagy csapatmozgások most a „nem kivitelezhető” kategóriába kerültek, a meglehetősen gyenge külpolitikai párbeszédek, és a kettős állampolgárság megadása miatt. Fico egyből rágta volna az EU lábtörlőjét...

  Nem feltétlenül kell mindent az elmúlt 20 év elhibázott politizálására fogni, mert voltak megfelelő döntések is, de nagyjából évi egy-kettő és azok is rendre késve érkeztek meg, ami nagyon-nagyon kevés, mert mellette százával születtek meg a rossz döntések. Azt nem kell fejtegetni, hogy mekkora elkeseredettséget hozott ez kis hazánkra, elég csak a 2/3-ra, vagy a Jobbik parlamentbe jutására gondolnunk. Az tény, hogy az rendszerváltás után csak nyomokban folyt politizálás, jobbára csak loptak meg mutyiztak. A 2/3 pedig még nagyobb lehetőség a tolvajok számára. Látszatpolitika, mögötte pedig az elmúlt húsz év berögződései mennek tovább.

  Vannak dolgok, amiket Orbánék jól látnak, de az a baj, hogy ezt a társadalom jó része is látja, sőt látták már az első Orbán-kormány idején is. Az Alkotmány nem jó, és erre az lett volna a megoldás, hogy az egészet kidobjuk a kukába, és hozunk helyette egy teljesen újat, ehelyett annyit kaptunk, hogy beleírták Istent. Az adórendszer sem jó, és az sem járja, hogy az állami cégek vezérei milliókat keresnek. Az adórendszernek mindenképpen kétkulcsosnak kellene lennie, hogy akik többet keresnek többet is adózzanak, hiszen ők valószínűleg az értelmiséghez tartoznak, így erkölcsileg is az lenne a feladatuk, hogy nagyobb részt vállaljanak az ország ügyeiből, hiszen ezért tanultak többen az állam pénzén (felsőoktatás). Az állami cégvezérek fizetése pedig egy kényes kérdés. Ha jó szakembert akarunk, akkor azt meg kell fizetni, mert a magánszektorban is hasonlóan magas fizetést kapnának a jó kvalitású emberek. Ezekkel inkább az a baj, hogy a fizetés nem arányos a tudásukkal, rossz az ár/érték arányuk. Állami cégek vezetésére nem csak kinevezni kellene az embereket, hanem kellene valami mérce, amivel tesztelni kellene őket, és ha tényleg megfelelően végzik a dolgukat, akkor tőlem keressenek havi 8 milliót. Csakhogy korántsem ez a helyzet. Nepotizmus. Móricz Zsigmond Rokonok című műve is erről szólt anno, szóval évszázados problémával nézünk szembe. Bár szerintem ez a politika sajátja, mindenhol van ilyen.

  Új választásokat? Ez olyan, mint a zsilettpengés fagylalt, mert mindegyik párt olyan, és mint ilyenek félve forognak közszájon. Vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy a LSD-s bélyeg visszanyal. A lényeg az, hogy továbbra sincs olyan politikai erő Magyarországon, akikre nyugodtan rá lehetne bízni az irányítást. Amíg ez így marad, addig marad a sarc, és örülhetünk, hogy a kötelező egyházi tizedet nem vezetik be ismét. Szóval akkor mi a megoldás? Mert ennek a kérdésnek kell/kellett volna megfogalmazódnia idáig. A válaszom az, hogy vagy bízzuk az ország irányítását szakemberekre, tehát például a gazdaságpolitikával közgazdászok foglalkozzanak, vagy egyszerűen igazoljunk külföldről politikust, mert Magyarországon nincsenek ilyen emberek.

„Give me the mic deh for a moment make me talk to dem
and watch the eden dem a scatter when we walk to dem
and if you know you are not guilty stand up and dont you run
to all my foes and friends
You may live to see today but you nuh know the end
Just read the writings on the wall its a message we send
And Babylon will never live to stop the rising of Jah son”
(Gentleman: Dem Gone)

  Ma kezdetét veszi a dél-afrikai focivébé. A futball szeretete lázba hoz mindenkit, mi pedig játszunk el a gondolattal, hogy milyen olyan helyszíneken lehetne vébét rendezni, ami még izgalmasabbá teheti a mérkőzéseket.

  Ahol én vicces vébét tudnék elképzelni, az Jamaica. A belépőjegy mellé ingyen spangli jár, és a játékosok a kezdőrúgás előtt, jointot cserélnek. Mivel a rendező ország alanyi jogon résztvevő, így elég vicces látvány lenne, ahogy meccs közben a jamaicai játékosok adják körbe a füves cigit, és abban az elborult békét árasztó tudatállapotban nyomják végig a 90 percet. Így leírva biztosan nem hozza meg azt az érzést, amit a látvány nyújtana.

  De beszéltünk izgalmakról is a bevezetőben, így egy iraki afgán közös rendezésű focivébé vinné pálmát. Aláaknázott pályán, állig felfegyverzett nézők között, a játékosok, meg repeszálló mellényben rúgnák a bőr. Szerintem nem is kéne ennél több. Bár ha azt vesszük, hogy Dél-Afrika sem számít valami biztonságos helynek. Elég, ha csak a minap történéseit vesszük alapul, fegyveresek kiraboltak néhány újságírót, és nem kevés rendőr teljesít szolgálatot, hogy fenntartsák a rendet.

  „Focivébé, Magyarország, 2026!” ahogy a Belgás fiúk mondják, és hát ebben is van valami. Van itt minden. Igazából nem tudom, hogy milyen lenne a magyar vb nyitóceremóniája. A magyar Himnusz lejátszása után, a stadionban tartózkodó külföldi szurkolók tömegesen lesznek öngyilkosok, de legalábbis sírva fakadnak. Mert abban csak balsors van, nem balszél, de lehet, hogy erre a különleges alkalomra készítenének egy focis átiratot:

„Isten áld meg a Torghellét,
Szép gólokkal, bal bekkel,
Nyújts feléje bombagólt,
Bal bekk kit, Ronaldo tép,
Hozz reá becsúszó szerelést,
Megdöntötte már e nép,
A balfaszság minden csúcsát,
Legyen válogatottunkban még több Dzsudzsák!”

  Ezek után, jönne valami íjász bemutató, ahol a fellépő nemes egyszerűséggel lenyilazzák a játékvezetőket is, aztán némi lovas bemutató, ami rendesen átrendezi a talajviszonyokat, és a lószaros vakondtúrásos pusztán talán tudna nyerni egy-két meccset a magyar válogatott is. Persze addigra egy jó edzőt is kellene szerződtetni. Természetesen a kezdő kör, az alapvonalak, a tizenhatos vonala mind-mind matyó hímzéssel lenne díszítve.  A partjelzők zászlója Árpádsávos a bíró pedig Lehel kürtjével fújná a meccset. Merjünk nagyok lenni, talán ez az orbánizmus egyetlen igazsága, amit a fociban is hasznosítanunk kellene, ne csak a politikában, meg a lopások mértékénél.

  A dél-afrikai vb-n is megtörténhet még minden, esélylatolgatásokban most nem kezdenék, meg nincs is túl sok értelme. Van rengeteg jó játékos, de egy vébé cím megnyerése nem csak az egyéni teljesítményeken múlik. Meglátjuk, hogy melyik a legjobban összeszokott csapat, és melyik játsza a legszebb focit. Az hogy ki lesz a végső győztes, hát az meg majd úgyis kiderül, nem kell a dolgokat sürgetetni.

  Lazul a kommunizmus Kínában, és kezdenek előtérbe kerülni a kapitalizmus és a liberalizmus eszméi is. Kína eddig is érdekes hely volt, de ezek után ez még fokozódni fog. Ha valaki világuralomra tör, hát annak követnie kell a trendeket. Így tett többek között Orbán Viktor is, csak hogy szerepeljen egy közeli példa…

  Nos, a Kínában bekövetkező változásokat csak üdvözölni lehet, végre kezdenek előtérbe kerülni az emberi jogok, és olybá tűnik, hogy a minőség is kulcsszerepet kaphat, és nem csak a tradicionális és prémium kategóriás kínai termékek esetében, hanem a többinél is. Sajnos a változásoknak hatalmas ára van. Hihetetlen, de ahhoz, hogy a kínai munkások minimálbérét megemeljék, egy öngyilkossági hullámnak kellett bekövetkeznie, ami azért még mindig arra utal, hogy Kína csak kis lépést tett előre, de ez a világ szempontjából is fontos lehet.

  A legtöbb termék amit használunk, az bizony eddig Kínában készült, még azok is amiken a Made in P.R.O.C. (People Republic of China) felirat szerepelt. Kicsit túltolták a „piacot” mocsokkal, gondolok itt a kétes minőségű ruházati cikkektől a még vacakabb elektromos kacatokig. Persze, amit neves cégek gyártatnak Kínával, na hát ott van egy bizonyos alap minőség, de ez sem túl magas, mert a multiknak nem ez az érdekük. A fejlett nyugaton akkor vagy jó fogyasztó, ha a tárgyaidat nem használod sokáig. Vegyük alapul a TV-t. Van egy tévéd, ami alap esetben kibír mondjuk 5 évet, de te 2-3 évenként lecseréled, mert jönnek az újdonságok; 3D LED TV például, de ez még mindig a jobb eset. Ami gyakrabban előfordul, hogy a garancia lejárta után egy-két hónappal tönkremegy, és muszáj újat venni…

  És miért épp Kína? Hát mert eddig alamizsnáért dolgoztak. Épp annyit kerestek, ami a megélhetéshez kevés, az éhenhaláshoz pedig sok. A pénz pedig meghatároz mindent. Ha megnézed ezt a csoda modern világot, akkor azt látod, hogy mindent a pénz irányít. De ez nem jelenti azt, hogy az egyéneknek ne lennének igényei, mert nagyon is vannak, és ehhez még több pénzre van szükségük. Mert hiába blokkol rengeteg internetes oldalt Kína, azért a közösségi portálokon, akiknek telik utazásra azok látják külföldön, hogy miként működnek a dolgok máshol, és kezdi kényelmetlenül érezni magát saját hazájában. Nevezhetjük ezt akár alap emberi mentalitásnak, de legegyszerűbben irigységnek, vagy nagyravágyásnak hívhatjuk.

  Ezektől azonban még Kína korántsem az a szabadok földje, és még jó darabig nem is lesz az, hiszen a rossz kommunista berögződéseket nehéz kinőni, elég megnézni Magyarországot, ahol az eddigi tapasztalataink alapján megmaradt ez a felhígult „gulyás-kommunizmus”, és nem tudjuk, hogy mikor fogjuk végleg ledobni a múlt láncait.

  A bérnövelés az állam szolgálatában. Igen, nem tévedés. A kínai kormánynak is érdekében áll, hogy jobban keressenek a gyárban dolgozó állampolgáraik, ezzel élénkíthetik a belső piacokat, csökkenthetik a gazdagok és a szegények közti különbséget, ezáltal a gyári munkások kicsit mégiscsak komfortosabbnak fogják érezni azt a „börtönt” melybe fogva tartják őket. A legjobb vezetés a megvezetés. Mert lássuk be, amíg a gyári munkáscsalád örül, hogy összejött az az egy gyermek – ami államilag engedélyezett –, addig kőgazdagék hagyják éhen halni a gyereküket, mert épp a virtuális gyereküket nevelik. Ebben a tekintetben, és még sok másikban is, Kína rendkívül szélsőséges. Hatalmas területen nagyon sok ember él, több mint 2 milliárdan vannak. Az egyik oldalon nyitás a fejlett nyugat felé, másrészt van egyfajta elhatárolódás is. Ez a fajta mentalitás erőteljesen nyomot hagy Kínán. Amíg Peking bátran felveszi a versenyt a nagy nyugati nyüzsgő metropoliszokkal, addig Kína egyes tartományaiban még áram sincs, és nem ritkák a vándorló nomád életformát követő emberek sem.

  De mi történik akkor, ha Kína már nem lesz többé vonzó a nagy multiknak, mert a reálbér-növekedés miatt már nem éri meg nekik ott gyártassanak, és tovább állnak? Mindig lesznek feltörekvő országok ahol olcsó lesz a munkaerő. Vietnámhoz komoly reményeket fűznek a multik, de ott nagyon bizonytalan a politikai helyzet, és ez túl nagy kockázatot jelenthet a befektetőknek, mert nem biztos, hogy a képviselő, akit lefizetnek, holnap még ugyanúgy a posztján marad, vagy… hát fogalmazzunk szépen, menesztik.

  Június 22-én fog megjelenni Eminem új album, amit eredetileg a 2009-es Relapse folytatásaként hirdették, de végül a Recovery címet kapta. Eminem elmondása alapján, az új album tematikáját tekintve nem nevezhető a Relapse folytatásának, ezért döntött az album címének módosítása mellett, és így lett a semmitmondó Relapse 2-ból Recovery.

  Az új album beharangozó dala, a Not Afraid elég ütősre sikerült, nemcsak a zene, de a klip és a szöveg is zseniális, de ezen a szinten ezt már megszokhattuk, sőt ne tagadjuk, hogy elvárjuk ezt a fajta professzionalizmust Eminemtől. A videó HD-ben igazán nagyot üt. Az ugrásra készülő öngyilkosjelölt, a szobába zárkózott őrült, a tükrök között kiutat kereső skizofrén, és a város romjai felett repkedő szuperhőst mind Em alakítja, ezzel mutatva be személyiségének sokszínűségét, és bizonyítva azt, hogy a depresszióból is van kiút, nem számít, hogy ki mennyire van éppen mélyen. Íme a produkció:

  Visszatérve a lemezhez. Hát unatkozni nem fogunk. Olyan közreműködők vannak a lemezen, mint Pink, Rihanna és Lil Wayne. Az albumhoz kétféle borítót tettek közzé. Az egyik egy elég átlagosnak mondható, Em sétál valami úton, a másik viszont sokkal mókásabb, hiszen azon Slim egy üvegkalitkában dekkol Detroit egyik terén, és hát nem hiányzik az összkomfort sem.

  A Recovery alapból 16 trekkel jelenik meg, de biztos lesz bónusztrekkes extra változat is:

1. COLD WIND BLOWS

2. TALKIN’ 2 MYSELF FEAT. KOBE

3. ON FIRE

4. WON’T BACK DOWN FEAT. P!NK

5. W.T.P.

6. GOING THROUGH CHANGES

7. NOT AFRAID

8. SEDUCTION

9. NO LOVE FEAT. LIL WAYNE

10. SPACE BOUND

11. CINDERELLA MAN

12. 25 TO LIFE

13. SO BAD

14. ALMOST FAMOUS

15. LOVE THE WAY YOU LIE FEAT. RIHANNA

16. YOU’RE NEVER OVER

  Szóval nincs más hátra, mint kivárna június 22-őt. Azóta már piacra dobták a Won’t Back Down című számot is ami kicsit rockos, de egy Pink-kel közösen elkészített szám esetében ez nem okoz csalódást. Még egy kis ráadás, Eminem bejelentette, hogy újjáéleszti a Shady Records-ot, és új tehetségek után néz.

  Nem tudom, vajon Orbánék tudják-e, hogy megnyerték a választásokat? A nyilatkozataik alapján, még mindig azt az undorító demagóg politikát folytatják, amit ellenzékben 8 évvel ezelőtt elkezdtek. Hiába, a rossz szokásokat nehéz kinőni. Sajnos agyuk nem lett több.

  A választások után, mikor Orbán Viktor kijelentette, hogy ők aztán megnyerték, és buzi MSZP meg, fúj mocskos komcsik, stb.… akkor arról is beszélt, hogy az elmúlt 20 év elhibázott politikáját megreformálják. Most vagy én tudom rosszul, de mintha az elmúlt 20 év alatt lett volna már egy Orbán-kormány, de ezt a tényt most hagyjuk is ennyiben. Már csak azért is, mert itt van a 2.0-ás változat, ami még nemzetibb. Belefogtak a politikai tisztogatásba, már csak a koncepciós perek hiányoznak a listáról, de biztos vagyok benne, hogy hamarosan ezekre is sor kerül. Azt is mondta, de nem a Mindenható, hanem Ő – ki annak képzeli magát –, tehát Viktor szólt, és mondá, hogy nem lesz többé bürokrácia és korrupció, erre egy héttel később leváltják a katonai vezérkart, és mindenféle, eddig nem létező posztok jöttek létre, hogy a talpnyalóknak jól menő, hangzatos munkája legyen. Így lett Szíjjártó Péterből miniszterelnöki szóvivő, ez arra utal, hogy Orbán akkora királynak képzeli magát, hogy a pornép már nem is méltó, hogy az Ő igaz hangját hallja. A kormányszóvivő posztra is sikerült valami ágyast betenniük, agya nincs, de szopni biztos jól tudott.

  Még mindig a bevezetőben feltett kérdésre keresem a választ, ami egyre inkább tűnik egy Mission: Impossible-nek, de mégsem érzem magam Ethan Hunt ügynöknek, szóval ideje lenne valami értelmessel előállnom, nemde? Merthogy a Fidesznek nem egészen egy nap elég volt ahhoz, amihez az MSZP-nek 8 évre volt szüksége, vagyis kis híján csődbe döntötték az egész országot (hétfőn pedig megtudjuk, hogy sikerült-e). Szerintem nem kellene a köcsög görögöket másolni, de ha már muszáj ezt a hasonlatot követni, akkor egy jó tanács, hogy ők se nyögték be egyből, mekkora szarban vannak, csak arra kapta fel mindenki a fejét, hogy a görögöket ellepi a lé. Nálunk az államcsőd elkerülésének legegyszerűbb módja az lenne, ha Orbánék megtanulnának végre olvasni meg számolni, talán ez elvárható az országot irányító hatalomtól. Na jó, ne minősítsük ennyire dilettánsnak a Fideszt, a kétharmadig eljutottak, aztán onnan már nem nagyon tudnak elmozdulni, úgy tűnik, ide most még ez is kevés. Hamis ígéretekkel nem nehéz választásokat nyerni, és ezzel nagyon nem lehet véget vetni rossz korszakoknak, így csak folytatni lehet azokat. A „Nemzeti Összefosás” program 80 akárhány oldalon osztja a szart, ők meg erre verik maguk. Ez az srácok, ekkora faszok vagytok! Kettős állatpolgárság az kell, mert fontos, közbe meg benyögitek, hogy közel az államcsőd is. Szuper. Még jó, hogy felkészültek a kormányzásra. El sem merem képzelni, hogy mi lett volna, ha még az a 80 oldal sincs meg. Na azt kb. ennyi idő alatt olvasták fel a parlamentben, szavaztak kettőt-hármat, ha már úgyis arra jártak, így lett június 4-e „Trianoni emléknap” vagy micsoda. Szóval, ha szembeállítjuk a megtett intézkedéseket, a jelenleg fennálló helyzettel, akkor bizony azt kell látnunk, hogy a Fidesz nem más, mint dilettánsok gyülekezete, akik a kommunizmus csecséből szívták magukba az anyatejet és minden ideológiát, és mindinkább igyekeznek letagadni, hogy honnan származnak, mert a konzervatív-keresztény köpönyeg mindent eltakar, ha akar…

  A rendszerváltás óta a magyar politika az idiotizmus, a nepotizmus, a mutyizás és dilettantizmus színtere. Ez már keményebb, mint a Die Hard akármelyik része, mert így az élet egyre csak drágább lesz, és ez csak egy példa. Annyi bizonyos, hogy Orbán Viktor még ott is vakarni fogja, ahol egyébként nem is viszket neki. Egy új korszak kezdődik hétfőn Magyarország számára, melyben a politikus bűnözők úgy meglopják az adófizetőket, ahogy azelőtt még sohasem. Nem baj, ha ez az ország egyszer tán észhez tér, és a politikusok megérdemelt helyükre, valamelyik büntetés-végrehajtási intézetbe kerülnek, akkor talán szebb napokat jöhetnek, de amíg a pornépnek kell megtanulnia bilincsben azsúrozni, addig nincs túl sok remény!

  Visszatért a hazai rapéletbe Újonc és Saiid, azaz az Akkezdet Phiai. Egyből egy dupla albumot kap a hallgató, egyenként 15 trekkel, összesen 30 zeneszám a gyengébbeknek. A srácok honlapjáról le lehet tölteni az albumot, ami a Kottazűr névre hallgat.

  A zenére nincs panasz, se rossz szó, hangulatilag és ritmusában is remekül illeszkedik a zseniális szövegekre, ahol nincsenek, illetve alig akadnak ragrímek, mert itt egy-egy szóra egy másik rímel. A számok mindig kicsit kapcsolódnak egymáshoz, vannak oda-vissza utalások a trekkek között. Igazából csak az Intro hoz zenei sokszínűséget, a többi rész korrekt hip-hop élőhangszerekkel megspékelve. Tisztességesen összerakott anyagról beszélünk, és hát a egyes dalok szövegei annyira egyben vannak, hogy felesleges kiragadni belőlük egy-egy sort vagy részt, mert az már nem biztos, hogy hozza ugyanazt az érzést.

  „A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus” talán ez foglalja össze legjobban az egész album egységét, még ha a két korong fel is bontaná ezt az egységet. A fő téma, a nagy magyar valóság bemutatása az utca szavával. Szleng az van bőven, de szótárt is adnak hozzá az arcok. Mindenkihez van valami mondanivalójuk, még Budapest is megkapja a magáét, nem is akárhogy, talán a legdurvább amit Pestre raknak, az a „főfalunak” titulálálás. De nem kisebb pofont kapnak a netes pornósok, az MSN szerelem és hasonló apróságok, Cyber Lolita 40000 örök szerelem marad a hallgatóknak is. Ha valamihez hasonlítani kell az Akkezdetet akkor egy kis D12 egy kis Wu-Tang Clan-nal keverve, de egy pillanatra sem koppintás.

  Nincs olyan szám ami kilógnak a többi közül, természetesen itt is vannak kicsit töltelék jellegű számok, de ezek mellett csak nagyon jó trekkek kaptak helyet, így nagyon nehéz egyet-egyet kiemelni. De valahogy mégis fel kell kelteni a nagyérdemű érdeklődését az anyag iránt, így egy rövid idézet az "Egy ház" című alkotásból:

„Tetőm színe minden nap,azúrabb a vártnál
Egy vendég se kérdőjelez ki az úr a háznál
Hisz minden Istent szívkamrára varrt a karma
Kezembe Tórát adtak,és mégis hallak Allah
Három igaz lányom mindnek kezét kérték már
Igaz,három fiam mindig dobálta a féltéglát
Három olvasmányom az évezredek élték át
Ez a büntető törvénykönyvek,az igazi BTK.
Anagramm mozaik kódba lapozom a Bibliát
Betűit ismerve belülről láthatod Isten arcát.
Kinyitva olvashatod rögtön Allah nevét
Tézisek,ódák,regék alkotják a Tórát
Cenzorok,álfordítók,nem maradt semmi más mára már
Ez csak olyan fifti-fifti Szentírás
Második emancipál pápa lelkek kőházban lesnek felfele
De az Istenek a fejükre estek
Ezer hamis próféta, a gittegylet leszed
Van fogalmad arról,hogy a hit gyülekezet,mekkora biznisz?
Én az égbe tartok kezet
Ez a markát tartva,hit pénzből BMW-t vezet.
És tőlem kérdezed, hogy miért vagyok mogorva?
Tövis korona,új Toyota Corolla
De persze újkori imposztorok,nem jutnak csak pokolra
Saját sátán kezében gyorsan jár a motolla
Jézust nem érdekli a vallási reklám szakma
Csak ha a valamivé válás feltámadna
Én tisztellek,ha hiszel az egyházadban
De ahogy az elején mondtam nekem egy házam van.”

  Végezetül az egyik személyes kedvencem klippje: Akkezdet Phiaitól a Hisz sztori (Kiskece)

  Már nagyon sok helyen jelen van a neten az R.T.'s World 3.0b, még a Facebook-on is lehet követni minket. Azért Twitterezni nem fogunk.

  Itt az új kormány és itt lenne az ideje, világos és átlátható drogpolitikát folytatni. Persze vannak ennél fontosabb dolgok is Magyarország számára, de talán ez egy izgalmasabb téma lehet. Orbánék most ugyanúgy eladják ugyanazt a konzervatív-keresztény szart (meg még többet is), de ettől még lehetne felvilágosultan gondolkodni.

  Szóval csak a tiltás van, meg a fenyítés. Pedig tényleg lehetne ezt a kérdést felnőtt módon kezelni. Nem azt mondom, hogy holnaptól legyen legális minden, ami kábít, de a jelen helyzet sem megoldás. Azonban előfordulhat, hogy csak én nem ismerek akkora magyar börtönt, amibe beleférne fél Magyarország. Valamit tenni kell, és nem az a megoldás, hogy betiltjuk, mert az nem jó, azt nem szabad. De hogyan ítélhetsz meg/el egy olyan dolgot, amit sohasem próbáltál?

  Tudományos kutatások bizonyítják, hogy egy kis „fűvel” könnyebb a tanulás, személy szerint nekem is ez a tapasztalatom. Amúgy sem árt valami, ami segít túlélni a dolgos mindennapokat. Persze ez is olyan, mint a Tisza cipő, nem lehet mindenkinek, és nem is áll jól mindenkinek, mert akkor már unalmas. Akik csak divatból tolják, a legalitás után már nem fogják nyomni, mert akkor már nem lesz a dolog trendi. Amúgy a szintetikus anyag, az tényleg halál, de a természetes dolgokat felesleges tiltani. Meg itt az örök dilemma, miszerint fű vagy pia? Az alkoholmérgezés egy nagyon komoly dolog, amibe könnyebben belehalsz, mint pár kövér spangliba.

  Melyik a jobb mondjuk egy tini lánynak? Ha mondjuk 16 évesen teherbe esik, vagy ha 16 évesen elszív egy jointot? Az utóbbival kevésbé bassza el az életét, mert egy gyerek az már nagy felelősség, és nagy valószínűséggel már az iskolát sem fogja befejezni. Persze a terhes témára van megoldása a konzervatív-keresztény köcsögöknek; „össze köll házasodni, azt kész”, míg a drogosokkal nem tudnak mit kezdeni. Pedig némi cannabis könnyen kreatívvá teheti az embert, míg egy gyerek már kevésbé. Ez előbbire jó példa az Akkezdet Phiai és a Belga, az utóbbira, mármint, hogy a gyerek születése tesz kreatívvá, ja bocs, nincs egy sem, vagy csak nagyon kevés. A hazai zeneiparban is több utalás van a drogfogyasztásra, mint gyerekekre.

  De ha azt vesszük, hogy mindent Istent teremtett ezen a világon, akkor a ganjával is volt valami célja, tehát azért van, hogy fogyassz, vedd belőle ami kell, és tekerd csak meg, és némi tűzre lesz csak szükséged, és indulhat a 4 ütem…

  Összegzésképpen, a könnyűdrogokra igen, a szintetikus kemény anyagokra továbbra is nem. Amúgy meg mindenki maga rendelkezik a sorsával. Van akinél a pia játszik, van akinél a fű. A rendőrségnek sem a kenderültetvényeseket kéne hajkurászni, hanem a nagyhalakat kéne elkapniuk. Bár a nagyhalakkal az a baj, hogy mindig ők vannak hatalmon, így nehéz velük valamit is kezdeni, míg a füvesek mindig ott voltak, vannak, lesznek.

  A politikusaink ma már szemrebbenés nélkül lépnek át minden határon. Illetve majdnem minden határon, mert Sólyom a mai napig remegő lábakkal közelíti meg a Román-Magyar határt. De most igazából nem az államhatárokról vagyon szó, hanem a törvényi keretekről, amelyeket a törvényhozók könnyen kerülgetnek, hiszen mindig hagynak néhány kiskaput önmaguknak.

  Annak, hogy mennyit lopjanak, tényleg csak a fantáziájuk szabhat határt. Mert tudjuk jól, mi minden fér el egy Nokia dobozban – többek között 15 millió Forint is vígan elfér benne –, és a legújabb Fővárosi Közterület Fenntartót érintő botrány után, azt is tudni fogjuk, mennyi pénz fér el egy kukában vagy akár egy kukásautóban. Ezek rendkívül hasznos eszközök, ha illegálisan akarunk nagyobb mennyiségű pénzt eljutatni „szeretett” politikusunknak, tisztségviselőnknek. Ezek már annyira feltűnőek, hogy a kutya se figyel oda rájuk. Bár az tényleg gyanús lehet egy kicsit, hogy ha két fegyveres őr lóg hátul a kukás kocsin. Persze nem feltétlenül ez a megoldás, hiszen annyi féle-fajta mobilgyártó van, és a legtöbbjük dobozolja telefonjait, bár ettől még maradhattak a jól bevált Nokiás doboznál. De ne higgyük azt, hogy ezzel vége is lesz a sok korrupciós ügynek, mert ha a szocik meg merték csinálni minimális többséggel, vagy ha az utóbbi időszakot nézzük, akkor kisebbségben is, akkor mi lesz a Fidesszel meg a kétharmadukkal. Ezeket nem lehet megállítani, mert a korforgást fenn kell tartani, a Fidesz közeli cégeknek is meg kell valamiből élni, például Kövér öccsének is van egy nyomdája, ami annak idején kapott állami megrendeléseket. Bár a narancsosoknál a papírokkal nem lesz gond, hiszen van egy kőkemény közokirat-hamisítójuk Pintér Sándor személyében, és hát ki más is lehetnek a régi-új kormány belügyminisztere. Nem fog tudni senki semmiről, ők meg majd sokkal jobban fognak élni, mint az elmúlt nyolc év alatt bármikor.

  De senki sem aggódik ilyeneken, hiszen lesz Orbán király, aki most eladja ugyanazt a szart, mint 16 éve, és úgy látszik a fos ízlik is a magyar népnek, zabálja. Nem tudom, milyen szeren éltek, de azt már be kéne tiltani. A magamfajtának meg jó lesz egy szimpla füves spangli. (Ha már az előző poszt kommentjei közt meg lettem vádolva) Aki azt hiszi, hogy Orbán és népes sleppje nem fog csórni, az téved, ők egyetlen politikus generációhoz tartoznak, vagyis a lopás a mindenük, csak a kenőpénz, csak az kell nekik. A rendrakást meg kitől várja az ember? A Jobbiktól meg a kis bohóc hadseregétől a Magyar Gárdától? Hát nem tudom, bennem egy leszbi pornós csaj nem kelt félelmet… Vagy akkor már az LMP? Az LMP nem más, mint a rendszerváltás utáni, tolvaj-bűnöző politikus generációt istenítő hülyegyerekek gyülekezete, akik folyton-folyvást lejáratják magukat. Ide most csak egyetlen példa. Az első forduló előtt telenyomták a sajtót, hogy a Bokros álljon ki velük vitatkozni. Amikor ez megtörtént, mert Bokros Lajos nagyarc, és elment, akkor meg húzták fülük-farkuk, hogy hát ők nem is, aztán Bokros ott ült egyedül. Az LMP azon politizálni vágyó, a politikát már megjárt, vagy a jelenlegi politikusokat irigylő emberek gyülekezete, akik simán csak lopni akarnak, és ehhez a liberális-zöld köntöst húzták elő. Aki ezek után csodálkozik, hogy vannak olyanok, akik nem mentek/mennek el szavazni, hát senki se csodálkozzon. A választásokkal kapcsolatban ugyanis felmerül egy rettentően fontos kérdés, mégpedig: Miért kell mindig a jobbik rossz között választani? Miért nincsenek igazi alternatívák, amelyek közül nyugodt szívvel választhat minden jóérzésű határainkon belüli magyar állampolgár.

  Itt elértünk egy újabb érdekes pontot. A Fidesz állampolgárságot, és egyben szavazójogot adna a határon túli magyaroknak, és ők majd tipikusan a más farkával fogják verni a csalánt. Mert ők megszavazhatnak bármit, ők nem ebben az országban élnek, nekik mindegy lesz.

  Úgy látszik a kommunizmus nem volt elég, újabb önkényuralom kell a magyaroknak, addig se kell fontos dolgokkal foglalkozni. Sajnos ettől még nem lesz jobb. Mert a helyzet a következő: „Aki emlőt, hogy szopjon, az államtól vár, de faszt kap, hogy szopja torkig a szájba a végén meg verheti a nyugdíjára rá” (Belga – Politikusok 2)

  Magyarországon még nagyon sokáig csak a politikusok lesznek azok, akik bármit megtehetnek, és nem számít, hogy „faskó vagy libsi” mert ugyanannyira tolvaj, mint egytől-egyik. Ezek után sok sikert mindenkinek a második fordulóhoz. A narancsos kétharmad meg olyan, mint a tömeges öngyilkosság!

  A keresztény egyház és a Pápa maga is mindent megtesz, hogy a gyerekmolesztálási ügyekről mindenki hallgasson, mert tudják nagyon jól, hogy milyen rohadt szemétládák, mind egytől-egyig. Itt már rég nem az a kérdés, hogy vajon hány pap és egyházi intézmény érintett, mert ez a képlet baromi egyszerű, mindegyik! De mi legyen a megoldás, mit lép a hatalom?

  Az Unió, és az egyes érintett országok vezetői úgy tűnik, nem mernek lépni, valahogy mindenki próbálja eltussolni a dolgokat. A szőnyeg alatt nem szúr szemet senkinek. De ha egyszer pedofilnak lenni bűn, akkor ezért járjon büntetés a csuhásoknak is, és ne csak az egyházi büntetésből jusson ki nekik, hanem a kőkemény börtönévekből is. A Vatikán ezeket az ügyeket többnyire a következő módon intézi el: egyházi rangodból mínusz egy, meg elmész papnak valami Isten háta mögötti templomba, „azt’ kurogassad ottan a kis bárányaid vala! Menj Isten hírével!”… Hát igen, valahogy így fest a modern egyház. Tisztára olyan, mint egy kibebaszott kínai piac, vagyis van már itt minden. Ott vannak mindenhol, és már mindennel foglalkoznak, csak azzal nem, amire eleve hivatottak lennének. Vagyis az önfenntartásra és a szegények gyámolítására nem képesek, ezeken kívül viszont mindent. Belepofáznak a politikába, az egészségügybe, az átlagemberek életébe, és ott vannak a kisfiúk seggébe is. Mert hát mire is lehet szüksége egy modern papnak. Mi az új évezred szentháromsága? Erre is egyszerű a válasz – úgy látszik ma sem vagyok nagy formában –, szóval már kezdem kapizsgálni a dolgot az atyáról a fiúról, meg a letolt gatyáról! Szóval maradjunk a témánál, a modern szentháromság: a Pénz, a Hatalom és a Pedofilság nevében, Ámen. Aztán már vezetik is hátra a ministránsfiúkat, hogy egy kis borkóstolás után jól megbaszzák szerencsétleneket.

  És akkor térjünk is vissza a büntetési tételekre. Az ilyet még életben hagyni is bűn. Lehet, hogy ezen a téren kicsit radikális vagyok, de mint azt talán már írtam – ha nem akkor most írom –, hogy a szélsőközép vonalat képviselem, a radikális liberalizmust! Szóval a legszentebbek a legromlottabbak, és mi, „Magyarok” még ezeknek akarunk nagyobb hatalmat adni, kétharmadot? Orbán és keresztény sleppje (Fidesz-KDNP-Jobbik-LMP) mind-mind szemet huny/na. Mert ne higgyük azt, hogy ilyen dolgok csak és kizárólag külföldön történhetnek meg, mert nem. Ennek ugyanúgy megvan a magyar változata, ahol a nemzeti szocializmustól elvakult keresztények ugyanúgy megkúrják a gyerekeiket, és a kormány meg csak egy kurva nagy aszisztot ad az egészhez, és inkább rászállnak a kenderültetőkre,  meg azokra, akik a megélhetésért lopnak, ja és azokra, akik csak egyszerűen hétköznap munkaidőben próbálnak bejutni egy közhivatalba, hogy elintézzék az ügyeiket. A sok teleszart szentfazék. Keresztény nevelés = pedofilizmus.  Szóval megint jöhet egy újabb keserű pirula, a bünti elmarad, a csuhás gecik meg tovább toszhatják a kölyköket, mi meg csodálkozunk, hogy a szentes családból származók miért defektesek. A több évtizedes beltenyészet eredménye a papság is, ezeknek már csak az új szentháromság kell, bár úgy tudom, a Biblia szerint a bálványimádat is bűn, de ők már messziről szarják le Istent, meg a baromságait, nekik csak a pénz, a hatalom meg egy-két kisfiú kell.

  Tudom mindez keveset nyom a latba, mert a magyar lakosság többsége vallásos, templomba jár, és onnan szerzik az infót is, hogy kire kell szavazni, mire kell költeni, és adjátok oda a gyerekeiteket is. Ha a mai világban a keresztény Istent keresed, könnyen egy papot találhatsz a seggedben. Ha már mindenképpen egy igaz hitet keresel, ott a van Jah, és a Rastafari. A megoldás továbbra is az, ha bezárjuk a templomokat, a papokat elkergetjük, a vagyonukat pedig szétosztjuk az emberek között!

  Kit is válasszak? Kire s(z)avazzak? Merül fel sokunkban a kérdés április 11-e közeledtével. Vajon van értelme ennek az egész cirkusznak, vagyis a szavazásnak, vagy elegendő, ha hátradőlve élvezzük a bohócok parádéját. De felmerül az is, hogy mi lehet a helyes döntés, esetlegesen van-e olyan erő Magyarországon, amely képes lenne megváltoztatni a jelen helyzetet.

  Lássuk be, akármennyire szomorú és elkeserítő a tény, de minden oldalról csak orbitális hülyeségeket hallani. Minden párt igyekszik összeszedni azokat a dolgokat, amelyek felbasszák az intelligencia-hiányos szavazók agyát. Változás meg úgysem lesz. Ez is csak a pénzről szól. A „drága” politikusaink nem vágynak másra, csak még nagyobb gazdagságra. A mohóság nagy bűn, de míg a normális és fejlettebb külföldi demokráciákban rájöttek, hogy csak annyit lopjunk, hogy az még jó legyen, vagyis a „jut is, marad is” elv érvényesül, addig kis hazánkban, eltesszük ezt is, azt is, meg még a nyakadba baszunk még egy kis adót, meg egyéb közterheket, azt’ élsz vagy halsz, nem számít. Keserű a pirula, de csak számok vagyunk egy papíron…

  A keresztény értékek most a nyerők, két párt, illetve egy párt (Jobbik) és egy koalíció (Fidesz-KDNP) is ezt szajkózza, még nagyobb hatalmat a csuhásoknak, miközben külföldön sorra derül fény a papok „hőstetteire”, gyerekmolesztálási ügyeire. A keresztény egyház mostanra eljutott arra a szintre, hogyha lenne Isten, akkor saját kezével pusztítaná el. Szóval Magyarországon is erre van szükség, mert eddig kevés gyereket kúrtak még meg a papok. Itt eddig is a parlamentben voltak, könnyebb volt elhallgatni ezeket az ügyeket, szóval egy esetleges Fidesz-KDNP-Jobbik kormány esetében, a kisgyerekekkel kefélni, részegen gázolni nem lesz bűn, ha csuhát viselsz, és lóg rajtad a kereszt, meg a rózsafüzér, mint tehénen a gatya. Aztán mindenkinél legyen nála a személyi, a TAJ kártya, az adókártya meg a sámándob, lehetőleg Árpádsávval. A parlamentben pedig napi szinten lesz téma többek a kólasav, amely mint tudjuk, elöli a magyar zigótát! Egyrészt aki kólát vedel, az eleve megérdemli a sorsát, másrészt az inkább köztudott tény, hogy a kóla manapság már sokkal inkább háztartási vegyszer, az odaégett ételmaradékot szépen oldja, és nem kell ultra-drága mosogatószerekre költeni. Szóval a vacak minőségű termékek mögött nem kell feltétlenül egy-egy összeesküvés-elméletet látni, hiszen eredendően most már minden csak a pénzről szól. Illetve csak majdnem minden.

  A jobb oldallal való kezdés egyetlen oka Usztics Mátyás siklósi beszéde, amelyet egy Jobbikos lakossági fórumon eresztett el, és a fő mondanivaló: „Munkásököl vasököl, odacsap, hogyha köll!” és az egy cseppet sem számít, hogy kommunista jelmondatról van szó, mert a cél szentesíti az eszközt, vagyis a személyi kultusz kiépítését. Nem mintha a bal oldal jobb lenne, hiszen az elmúlt nyolc év egyetlen sikere, hogy az utolsó pillanatban hívtak egy szakembert Bajnai Gordon személyében. Nem mondom, hogy nem volna nála alkalmasabb ember, de megtette amit ebben a helyzetben lehetett, szarból nem lehet várat építeni, szóval ez volt minden, amit tenni lehetett. Sajnos ez már csak ilyen, mindig a dolgozó embereket és a nyugdíjasokat kell megszorítani, mert a törvényeink csak ezt teszik lehetővé, és természetes, hogy és vészkapus is igyekszik menteni a saját életét, mert abban azért biztos vagyok, ha Bajnai jobban megszorítja a képviselőket, akkor már rég a felháborodott tömeg elé vetették volna. Mert a bal oldal, vagyis az MSZP sem attól félt, hogy az ország gallyra megy, hanem, hogy nekik elmarad a zsíros zsebbélelő zseton!

  Azt már említettem párszor, hogy az MDF SZDSZ féle haldoklással már nincs értelme foglalkozni, megszülettek, éltek, most meg meghalnak, van ez így is, és erre a sorsra kellene juttatni a többi magyarországi pártot is.

  A sötét lóról sem szabad elfeledkeznünk, a párt amelynek akár az is lehetett volna a neve, hogy Kinyaljuk a Fidesz Seggét Mert Oda Akarunk Tartozni, de ehelyett a „Lehet Más a Politika” nevet vették fel. Tipikusan dilettáns civilek, akik nem voltak elég jók, hogy a jelenlegi pártokba felvételt nyerjenek, de lopni ők is szeretnének, nem véletlenül a logó. Mert hát mit látunk, egy gyanús fehér emberke igyekszik elcsenni a nagy zöld zsákot, ami nagy valószínűséggel tele van minden jóval, de nem piros alma mogyoróval, hanem kőkemény milliókkal, milliárdokkal, persze még csak Forintban, nem Euróban mert ez még csak K-Európa! A mögöttes rasszista tartalom már nem is meglepő, hiszen az országos listájukon is akad elég ex-MIÉP-es, szóval csak a fehérek.

  Szóval április 11-ére a legfontosabb üzenet, amit a Belgából Bauxit fogalmazott meg számunkra: „De kurvára rábasztok, ha senkit se választok!”. Ez tűnik az egyetlen értelmes megoldásnak, vagyis bojkottálni a választásokat! Hailé Szelasszié az egyetlen igaz dolog amiben ma Magyarországon hinni lehet. Only Jah love!

  Második rész

  Harmadik rész

  Negyedik rész

Aki kíváncsi a többi részre is, - és rendelkezik némi angol/vagy olasz nyelvtudással - az ide kattintva megtekintheti azokat.

  Azt mondják, zenei kritikát könnyű írni. Meghallgatod azt’ kész… De ez korántsem ilyen egyszerű, főleg a jelen helyzetben. Március 5-e óta kapható és ingyen letölthető a Belga legújabb albuma, mely az Arany – Szociológiai terepmunka címet viseli, és körüljárja az egész magyar politikát.

  Hát akkor gyorsan essünk is túl a zenei részén, mert ennél az albumnál a mondanivaló sokkal fontosabb, mert a szöveg elég ütősre sikerült. A zenei alapokkal nincs baj, jórészt hip-hop-os beat-ekről van szó, de megtalálható a Bicskei Titusz féle Chip Chip Chocas (Világbéke), van punk-rock (Bebukta), akad néhány magyar népdal feldolgozás (Kődal 1 és 2) és még egy kis mambó (Lóvé) is került a „korongra”. Megszokhattuk már ezt a fajta zenei sokszínűséget a Belgás fiúktól, bár őszintén szólva, egy jó reggae sláger azért elfért volna, már a témát tekintve is. A zeneiséget néhány helyen lerombolja, hogy a szövegben nincsenek rímek (Meggyőződésem), bár a srácok nem kis erőfeszítésének köszönhetően még ezek a részek is élvezhetőek.

  A szövegekre viszont már tényleg egy rossz szavunk sem lehet, mert a fiúk komolyan odatették magukat, és remek aszisztot kaptak Till Attilától és Árgyelán Krisztinától, akik szintén remekelnek.  Kifigurázzák és megalázzák a magyar politikusokat, pártállástól függetlenül, mindezt nem kevés iróniával fűszerezve. Itt tényleg mindenki megkapja a magáét: a politikusok és mindegy hogy „faskó vagy libsi”, a választópolgárok (Dilettánc), a TV adók választási műsorai (Nagy Voks), és még a Himnusznak is kijut a megmondásból.

  Szükség volt már egy ilyen végletekig őszinte zenére, ami járható utat mutat, és segít kiigazodni a mai magyar politikában. Jó tudni, hogy a csalódottságunkkal nem vagyunk egyedül, és végre valakik megmerik mondani, mert a honatyáink és honanyáink olvasni nem nagyon tudnak, így az a néhány site, ahol megírják az igazat és a megfelelő kritikát, kevésnek bizonyul, hiszen a mondanivaló nem jut el a címzettekhez.

  Szerintem kár tovább ragozni ezt az egészet, mindenki hallgassa meg, akit érdekel a magyar politikai valóság. Akik meg elvakultan követik a pártvezérüket és elhisz mindenféle butaságot, minthogy a „kólasav megöli a magyar zigótát” (eleve nem kell kólát vedelni, mert mosogatáshoz való: az odaégett cuccokat szépen leoldja), az inkább hozzá se kezdjen, mert úgysem fogja megérteni a lényeget. A lényeg az, hogy szar dolog, ha mindig a jobbik rosszat kell választani. A bal-lib, a polgári-konzervatív és a vérmagyar mantra pedig már elég unalmas!

  Kezemben tartok egy kicsi, narancssárga füzetet. Olyan ez, mint egy kifakult kommunista kiáltvány, melybe a nácik írtak vaskos lábjegyzeteket, nagyon vastag filctollal. De itt az ideje az ébredésnek, igen ideje, hogy eszméljek, hiszen ez a narancssárga füzetecske nem más, mint a Fidesz propaganda lapja, más néven: szavazásra buzdító szórólapja.

  A tartalmat még a jobbik is megirigyelhetné. Ügyes marketingfogásként, a szocialisták állítólagos tetteit a bal oldalakon sorolták fel, és mellette, a „jobb” oldalon vannak a Fidesz megoldási javaslatai. De nem feltétlenül a jobb oldalon szereplő dolgok a jobbak! Sőt! Ritka nagy szemétről lévén szó, nagyon nehéz eme anyag minősítése is. Akinek ez a cucc jön be, az sürgősen keresse fel kezelőorvosát, detoxikálóját! Összesen 16 oldal, egy seggtörléshez bőven elég, de egy ország vezetéséhez kevés. Illetve ha a megvezetés a cél, akkor tökéletes, de ebben az esetben nem is kellene több szót fecsérelni erre a mocsokra. Igen, jöhetnek a habzó szájú jobbos Janik és vergődhetnek, hogy a „szent füzetecskét” nem lehet szidni, de az ő szájuk is attól a méregtől habzik, amit ez a kis füzet tartalmaz. Egy ízig-vérig drogos filmben erre biztos mondanák; „Hát haver, ez má’ anyag!”, vagy egy jó kis akciófilmben, mint tömegpusztító-fegyvert tudnám elképzelni, de a rendeltetési céljának nem képes eleget tenni.

  A fő, és egyetlen motívuma a propagandának, hogy „Itt az idő!”, amit szemrebbenés nélkül loptak Petőfi Sándortól, mert hát 1848-ban már egyszer bejött. Kis túlzással, minden második mondat ez az „Itt az idő!”. Később már konkrétumok is előkerülnek, illetve annak ható, üres, semmitmondó ígéretek. A legütősebbel kezdik, ahogy azt kell. A Fidesz beindítja a gazdaság motorját! „Meg vörösök előre! Fegyverbe! Fegyverbe!” Illetve miket is beszélek, narancsok! Bár nem tudom, hogy a magyar gazdaságnak van-e egyáltalán motorja, amúgy meg mezőgazdasággal kellene foglalkoznunk, de a motor mindenképpen a nehéziparra utal. Az adócsökkentés is hangzatos ígéret, hallottuk már elégszer, de melyik adót is csökkentenék pontosan? Sajnos ma Magyarországon nagyon sokféle adónem van. Többek közt az adók miatt kerül 300 Ft-ba egy liter benzin, ami az adóterhek nélkül nagyjából 190 Ft körül lenne…

  Ám a hazugság ismérve, hogy mindig egyre csak nagyobb lesz. Szóval, aki hazudik az mindig egyre nagyobbat mond, így van ez a jelen helyzetben is. Bár a következő oldal bemutatja a sötét valóságot is. A Fidesz 10 év alatt 1 millió új munkahelyet teremt. Tudtommal 4 évre választják meg őket, nem 10-re. De ez az a pont, ahol Orbánék már felvállalják, hogy bizony ők hosszú távra rendezkednének be, mert a 8 év szoci kormányzás alatt felélték tartalékaikat, és sokkal nehezebben jutottak a húsosfazék közelébe, mint annak előtte. Az ellenzéki politikusok sorsa már csak ilyen. Szarabbul élnek mint 8 éve. A jelenlegi 915 ezer munkanélkülinek viszont sovány vigasz az évente 100 ezer új munkahely, és ha hozzávesszük, hogy egyre több ember fog kikerülni a munkaerő-piacra, ez tényleg az egy lépést hátra kategóriába tartozik. Az biztos, hogy nem egy teljesíthetetlen ígéret, de teljességgel nevetséges.

  Nem maradhatnak ki a nyugdíjasok sem, hiszen főként őket kell megnyerni, elég nagy szavazóbázist jelentenek. Velük az a baj, hogy nem túl bölcsek. A kis - vagy egyes esetekben nem is olyan kis – nyugdíjukon kívül, nem érdekli őket semmi. De a Fideszes ígéret, miszerint megőrzik a nyugdíjak értékét, mégis csak egyszerű porhintés. Ez még véletlenül sem azt jelenti, hogy a nyugdíjasoknak jobb lesz. Ezzel csupán annyit mondanak, hogy a nyugdíjak csak az infláció mértékével fognak nőni, egyéb módosítások nem várhatóak. Vagyis a kisnyugdíjasok annyit kapnak majd, ami az élethez kevés lesz, az éhenhaláshoz pedig sok. A nyugdíjpénztárakat meg nem kell külön védeni, vannak ott biztonsági őrök, mert azért néha nagyon nem ártana tisztázni, hogy kit mitől védenek, vagy úgy egyáltalán mik a célok. Bár nehogy szegény nyugdíjpénztárakat nehogy elnyomják, hát kisebbséget képviselnek…

  De ha már a bűnözésnél tartunk, a narancsosok ígérnek 3000 új rendőrt. Szerintem elegen vannak most is, bár a felkészültségük rengeteg kívánni valót hagy maga után. Az biztos, bunkóra nincs szükségük, mert velük született tulajdonságuk. Illetve csak ugatnak, és nem harapnak, részben a törvényi feltételek miatt, hogy a Fidesz kisírta, hogy a bűnözőket kell védeni, hiszen ők is azok, másrészt a már említett hiányosságok miatt nem képesek a határozott fellépésre. Az úgynevezett 3 csapás törvény egy ökörség, nem ezen múlik. Amerikában, ahol ez már hosszú ideje működik, évről-évre nő a bűncselekmények száma, egy hülye törvény nem jelent akadályt mindaddig, amíg nem lesz olyan rendőr, aki el is meri kapni a bűnöst, és nem fogadja el a kenőpénzt. Szóval Orbán csak csapja magának háromszor, a kis brigádjával együtt. De ha a Pintér Sándor (a közokirat-hamisító) lesz az régi-új kormány belügyminisztere, akkor nagy szükség lesz a nagy létszámú, és továbbra is tehetetlen rendőrségre. Csak nyugalom, hiszen az új (és javított) Fidesz kormány megkeresi a felelősöket, és elszámoltatja őket! Igen, nullától végtelenig! Kétszer! Bár remélem, hogy ezt a nagy felelősségkeresést magukra, és az előző kormányokra is kiterjesztik. Bár Antall Józsefen már nincs mit felelősségre vonni, hacsak nem exhumálással. Az viszont tény, hogy a rendszerváltás utáni első kormány rendesen kiárulta az országot, mert nekik nem kellett semmi, amit a kommunisták csináltak, még akkor sem, ha az a valami kivételesen jól működött, és nem volt beteg, vagy eleve halott.

  Térjünk is gyorsan át az egészségügyre. Hát igen, az előző posztban is bemutatta, hogy milyen állapotok uralkodnak az egészségügyben. Viktorék azonban megígérik, hogy ezentúl sokkal jobb lesz! A betegek ezek után is meghalnak, de nem a kórházban, hanem a kórház előtt, és az ápolók dolga lesz úgy beállítani őket, mintha épp befelé igyekeznének. Az egészségügyi reform fő szószólója az a Mikola István (közismertebb nevén: Drakula), akit még az első Orbán-kormány alatt menesztettek az Egészségügyi-minisztérium éléről, mert alkalmatlan volt a feladatára, és tönkretette az egészségügyet. Pedig szakminiszterként van/volt feltüntetve eme témában. Majd az idő, és a „szingli hordák” eldöntik, hogy mi is az igazság.

  Végezetül essen néhány szó a felsőoktatásról. Igen, nagyon-nagy szükség lenne a fizetős felsőoktatásra, ahol a gyengén teljesítő diákok fizetnek, az éltanulóknak pedig ingyenes lenne az oktatás. Így megakadályozhatnánk, hogy dilettáns emberek kerüljenek vezető pozíciókba, és folytatódhasson a jelenleg megszokott rendszer!

  Nos, hogy mindenki értse - az elején egy kis bevezető - pajzsmirigy műtétem volt, amire már hosszú-hosszú ideje vártam. Műtét előtt pár nappal…
Már nagy volt az izgalom, egyik helyről rohantunk a másikra, hogy a szükséges vizsgálatokat elintézzem, mielőtt kés alá fekszem. Utolsó konzultáció az orvossal: elmondta a műtét folyamatát nagy vonalakban illetve azt is, hogy milyen kockázatokkal járhat ez az egész dolog. Mikor el kezdte sorolni, már akkor rosszul lettem, és megkértem hagyja abba… De nem! Ezt muszáj közölnie velem. Legrosszabb dolgok, amik történhetnek, hogy a paciens végleg elveszíti a hangját és nem tud többé beszélni, ill. a másik dolog, hogy nem tud magától lélegezni és egész hátra lévő életét egy gépre kötve kell leélnie. Mondanom sem kell, teljesen rám hozta a frászt – de a végén megnyugtatott, hogy közel 30 éves pályafutása alatt ilyennel ő még nem találkozott, de előfordulhat. Na, ez azért megnyugtató… Beszélt még más kockázatokról is, de meg mondom őszintén, azok egyáltalán nem maradtak meg bennem, mert ennél a résznél teljesen transzba estem. Ekkor beszéltük meg a műtét pontos napját is, és a részleteket, hogy mikor feküdjek be a kórházba – lehet, hogy meglepő lesz sokaknak, de műtét napján kellett bemennem reggel fél 7-re! Én leszek az első, akit megműtenek aznap – mondta. Búcsú ajándékként kaptam tőle egy kis üvegcsét ajándékba, aminek a tartalmát naponta 3x vízbe kellett csepegtetnem és a löttyöt meginnom - napi 3x6 cseppel kezdtem, és ezt minden nap plusz 1 cseppel kellett növelni egészen a műtétet megelőző napig, amíg el nem értem a napi 3x12 cseppet. Ennek az íze akárcsak a Betadiné, mondjuk nem is csoda, hisz ennek az oldatnak az összetevői desztillált víz, jód, és egy kis kálium-jodid.

  A műtét napja…
Mielőtt elfoglaltam volna a szobám és az ágyam, az egyik nővérke egy több oldalas kérdőívet töltetett ki velem telis-tele fura kérdésekkel. Miután ezzel is megvoltunk, bekísértek a szobámba, ahol kaptam egy full-extrás kórházi ágyat. Egyik megdöbbenés jött a másik után… Az ágynemű az valami gusztustalanul nézett ki, mindenhol a vér és a genny, amit nem tudtak belőle kimosni. A párnám helyett valami pokróc volt belehúzva a huzatba – mondanom sem kell, egy élmény volt azon feküdni. Amikor még csak pakoltunk ki, kettő szobatársam volt. Egy vén hárpia, és egy nagyon aranyos nénike. A hárpiáról csak annyit, hogy a bemutatkozása fél meztelenül zajlott, és tépkedte ki a hasából a csövet, hogy eresztett neki vagy mi, és kiabált a nővérke után, hogy jöjjön és mossa le, kösse be újra – kiakadtam. Legszívesebben visszapakoltam volna a cuccom a táskába, és kisétáltam volna a kórházból. Aztán még jött két új szobatárs, ekkor kissé fellélegeztem, mert az egyik egy fiatal tanárnő volt, a másik szintén egy aranyos nénike. Úgy döntöttem mégis maradok… - nem mintha lett volna más választásom. Telt múlt az idő, egyszer csak bejöttek a műtős orvosok, és közölték, hogy lesz egy 1,5 órás csúszás, mert sürgős esetet hoztak, így minden műtét tolódik. Amíg várakoztunk, beszélgettünk kicsit, majd meghozták az infúziókat is. Érdekes dolgok derültek ki, mert mindenkinek azt mondták, hogy elsőként lesznek megműtve. Kissé irónikus nemde? Mégis éreztem, hogy én leszek az első, mert a szívem csak úgy vert a gyors infúzió miatt! Sejtésem beigazolódott, már hozták is a kis kék pirulát, és toltak az előkészítőbe. Innen már nincs vissza út!

  Második nap…
Az ébredés nem volt túl kellemes. Az még hagyján, hogy úgy éreztem magam, mint akit megnyúztak, de mikor bele néztem a tükörbe szó szerint megijedtem attól, amit láttam! Hatalmas kötés volt a nyakamon, alatta és fölötte fura Dracula szerű harapások díszítették az orcámat és a mellkasomat, álltól könyékig be voltam kenve egy kis fertőtlenítős alapozóval. Úgy néztem ki, mint valami elcseszett farsangra készülődő mutálódott vámpír áldozat!

  Eljött a vizit ideje. Közölte velem a dokim, hogy minden rendben ment a műtétkor, de menjek át a gégészetre, hangszálvizsgálatra, hogy megbizonyosodjon arról, tényleg nem történt-e valami baj. Mivel volt hangom, így nyugodt szívvel indultam neki. Nem tudtam még akkor, mi vár rám… Szokásos módon indult ez is. Kirántotta a doki a nyelvem majd mondtam, hogy ííííí, de minden hiába. Nem tudta megnézni, hogy a hangszalagok rendesen rezegnek-e. Erre közli, hogy ennek van egy másik módja is, hogy feldug az orromba egy kis lidokainos vatta csíkot, és miután jól elzsibbadt ott minden, kapok egy injekciót, ami kikapcsolja a reflexeket, így egy kamera segítségével az orromon keresztül meg tudja nézni a hangszalagokat. Mondtam neki, hogy felejtse el, szó sem lehet róla! Eleve ez a doki úgy nézett ki, mint aki éppen lebegne az altatógáz kellemesen ellazító jótékony hatásától - egyáltalán nem volt képben. Próbált poénkodni is kicsit: „Ne féljen, hisz tudja! A raszta szív örökké dobog!” Nekem nagyon nem tetszett az ötlet, de anyám erősködött, ha már ott vagyunk, csinálja csak meg. Nem volt választásom… Kb. 10 cm hosszú vatta csíkot tömködött fel az orromba, ezután kiküldött, hogy kint várakozzunk. Majd telefonál a nővérnek, hogy adja be nekem az injekciót (max. 15 perc – mondta). Lassan egy órája várakoztunk már, a szájpadlásom és a fogam már rendesen el is zsibbadt, de se injekció se doki nem volt. Utána jártunk a dolgoknak. Kiderült, hogy ez a kedves orvos szépen elment megebédelni, és engem véletlenül elfelejtett. Miután visszajött, már nagyon ideges voltam, lehet kissé agresszív is, finoman beolvastam neki. Aztán mondja, hogy sebaj, akkor megcsinálja így a vizsgálatot. Nanana! Meg állj!! Már a lidokain se ért semmit, a hatása rég elmúlt, és injekciót se kaptam meg. Látni kellett volna azt az ártatlan, értelmes arcot, amit vágott, mint aki épp egy másik dimenzióban úszkál egy szép tengerpart felett a felhők között! A lényeg annyi, 4x dugta azt a kamerát az orromba, de olyan béna, tuskó orvos volt, hogy így sem tudta megnézni a hangszalagokat! Full K.O.! Erre jött a gégészeti főorvos asszony, ha még a kínzásokból nem volt elég… Ő a szokásos módot választotta, nyelvemet kirántotta, fejem hátra nyomta és mondja, hogy íííí nagy levegő stb. A kis tükröt meg egyre mélyebbre dugta a torkomba. Attól sem félt, hogy lehányom, mert persze ez volt a 3. napja annak, hogy infúzión kívül mást nem is ettem. Borzalmas volt! Kb. 10 percig nézegette ily módon a hangszalagokat, a tükör a torkomban, levegőt nem kaptam, ájulás határán voltam. Anyám tátott szájjal nézte végig, hogy mit csinálnak a lányával. Teljesen le volt zsibbadva, én meg úgy éreztem magam, mint aki az életéért küzd. Vizsgálatnak vége. Szakorvosi vélemény - idézem: „… felszíni zsibbasztás után a hangszalagok nem vizsgálhatók. Indirecte jól kitérő hangszalagok. A hangszalagok vaskosabbak, erezettek. Két hét múlva kontroll.” Szerintem eme vélemény alapján is mindenki el tudja dönteni, hogy a két szakorvos valóban micsoda mámorban úszhatott a vizsgálat ideje alatt. Most vizsgálható vagy nem vizsgálható??

  Ezután visszatértem a szobámba, ahol felvilágosítást kaptam a műtét pontos menetéről. Kiderült, hogy nem hiába éreztem én úgy magam, mint akit elevenen megnyúztak, mert az úgy is volt. A Dracula fognyomára hasonlító harapásnyomok pedig nem más, mint a csipeszek helye, amivel a lenyúzott bőrömet feltűzték, hogy ne zavarja őket a munkában. Úgy éreztem, ez életem legrosszabb napja! - Aki a műtéttől fél, az inkább kés alá ne feküdjön, mert ami a következő napon várja, az ezerszer rosszabb! - Mi jöhet még? E szörnyű nap végére azért szolgáltak egy kis jó hírrel is, hogy kiveszik a kapcsokat a nyakamból. Így valamelyest megkönnyítik a mozgásomat, kényelmesebb lesz, de a csövet még bent hagyják. Fellélegeztem. Fantasztikus érzés töltötte el testem-lelkem egyaránt, mikor levették rólam a kötést, és megszabadítottak a kapcsoktól. Végre jót aludtam…

  A harmadik nap volt az utolsó napom a kórházban. Még a délelőtt folyamán kivették a csövet is a nyakamból, kaptam még egy új kötést, és közölték, hogy végre haza mehetek. Ez az egyik legszebb mondat, amit ilyenkor az ember hallhat!

  Befejezésként írnék még pár dolgot, ami kimaradt, már csak a hecc kedvéért is… Hála a jó égnek, a hárpiát csak egy éjszaka kellett hallgatnom – de akkor aztán egész éjjel… Elmesélte az egész életét, nem mintha bárki is kérdezte volna. De nem zavartatta magát, senki nem reagált arra amit mondott, de ő csak lökte a rizsát. Szóval őt a második napomon dél körül haza engedték. Istenem köszönöm!
A két másik néni megúszta műtét nélkül, a mázlisták. Bár őket sem irigyeltem, mert nekik is amilyen vizsgálatokat csináltak… - nem cseréltem volna velük. A tanárnővel és a családjával egész jó viszony alakult ki közöttünk, talán még egy jó ismeretség is kialakulhat belőle. Végezetül, hogy az irónia a végéről se hiányozzon: az egész emeleten egyedül nálam nem működött a nővérhívó gomb. Erre kellett két nap, hogy rájöjjünk, hogy mikor megnyomom, hozzám miért nem siet soha senki… THE END

  Talán ma Magyarországon nem az a kérdés, hogy ki fogja nyerni a választások, és talán nem is az, hogy kétharmaddal, vagy csak egy jókora paraszthajszállal. Mert lássuk be, hogy egyik oldal sem jobb a másiknál, ha a nagypártok viszonylatában nézzük a dolgokat. Mert a kis pártok jóval szerényebb kívánságlistával vágnak neki a „csatának”.

  Az SZDSZ-MDF koalíció már önmagában is a vergődést hivatott reprezentálni. A két haldokló – egykoron szebb napokat élt – párt, most valós és vélt nézeteltéréseiket félretéve egymás nyakába borulva, öreg haverokként indulnak el egy hosszú úton. A felállás egyszerű, mondhatni követi a már megszokott sémát: a csődközelbe került SZDSZ a szokásos terrorista politikával próbálja túlélni a nehéz időkét, és igyekszik kizsarolni magának a jobb pozíciókat, és bíznak abban, hogy az Ő egy-két százalékuk összeadódik az MDF egy-két százalékával, és így meglesz a parlamenti küszöb, és lesz zsíros fizetés még négy évig. Ha pedig nem sikerül a nagy mutatvány, akkor még mindig lehet átülni egy másik pártba, bár akkor új segget kell nyalni, de a politikai-szélkakasoknak ez nem jelent gondot. Az igazi gond ezzel az egyesüléssel az, hogy nem tudják, hogy a szavazóik miként fognak reagálni a kétes döntésre. Viszont, ha olvasták Erdélyi Mónika könyvét (Mónika show), akkor van „B” tervük… meg „C” is.

  Még mindig a kispárt frontnál maradva, de egy egészen más kategóriát képviselve mutatkozik be a Jobbik. Ez az a politikai irányzat, amit nagyon nehéz valahova is sorolni. Nyalják azt a tőkés segget, amit kiirtani akarnak, nagymagyarságukra hivatkozva keverik a szezont a fazonnal. Tudom, hogy gyakran emlegetem, de ez a képi zavar írja le őket a legjobban: keresztény templomból sámán dobszóra gárdista ruhában kivonulni a térre. Igazi bohócok gyülekezete ez, akiknek saját gondolataik nincsenek, csak az átlagemberek haragját fokozva és kihasználva érvényesülnek, és teret hódítanak olyan abszurd megnyilvánulásokkal, mint a cigányság és a zsidók megsemmisítése, az „idegenszívűek” elüldözése. De legalább kimondják azt, amit Orbán Viktornak nem lehet, és nagy valószínűséggel nem csak bekerülnek a parlamentbe, hanem egyből kormánypárttá is lesznek a Fidesz-KDNP oldalán. Egykori kisegítő iskolásokból hamar összejött a jelenlegi 11-12% támogatottság, és az elegendő számú párttagság. A jelöltállításra se pazarolnak túl sok időt, hiszen a helyeknek ára van, és aki eleget tejel, valamint megfelel a magyarsági teszten, annak már helye is van közöttük. A rovásírás restaurációja sem fog váratni magára, és az amúgy sem egyszerű adóbevallásunk még érthetetlenebb lesz a sok irka-firkával. És ide kapcsolódik a sámán dobszó, vagyis a pogány hitvallás, és a kereszténység szembenállása, vagyis a Keresztény egyház „másságot” (mindenféle értelemben vett különbözőséget) elutasító magatartása, és a rengeteg harc, amit a hitetlenek ellen vívtak (pl.: keresztes háború). Ezek után, hogy nekik szavazóik vannak, az emberi butaság mintapéldája, és a lexikonok ezen irányú szócikkeihez a legjobb példa.

  Ugyan akadnak még kispártok, példának okáért itt van egyből az LMP (Lehet Más a Politika párt), de jelen tapasztalataim alapján ez csak valami vicc akar lenni, egy olcsó bohózat, ahol a báránybőrbe bújt farkasok igyekeznek széket szerezni a „Tisztelt Házban”, így folytassuk a sort a legnagyobbakkal. Egy atomtámadást csak a csótányok, meg az MSZP élné túl. Ezen örökkévalóság szellemében 75 ezer forinttal támogatnák a nyugdíjasok temetését, ami elég morbid, de hasznos is lehet, főleg ha egy jobb híján Mesterházy Attilával kell indulni Szent Orbán ellen. Mert lássuk be, ez az az arc, amire biztos nem bíznánk semmit megőrzésre… Mindenesetre próbálnak a fiatalságára alapozni. Nem lepne meg, ha az MSZP kampányban megjelenne az Orbán Viktor már egy vénember, adjunk teret a fiataloknak motívum valamilyen formában, esetleg visszatérnek a már jól bevált: „A buli színe” szlogenhez.

  A nyugdíjasokért folytatott harc másik szereplője, akiknek biztos szövetségesei vannak, a Fidesz, és az ő király-istenük, vagyis Orbán „Mindenható” Viktor. A párt programjáról ugyan csak annyit tudunk, hogy van, már jó pár évvel ezelőtt megírták, és most is csak kicsit renoválni kell (esetleg kiegészíteni), így ismét a szavazók elé lehet vetni ugyanazt a szart, és nem kell aggódni, újra le is nyomják majd a torkunkon. Mert a mai Magyarországon nem az a baj, hogy nyakig vagyunk a szarban, hanem az, hogy lötyögtetik, nehogy kijuss belőle. De Orbán Viktor hatalomra jutása után, már nem kell majd a politikával foglalkoznunk, hiszen a határon túli magyarok állampolgárságot és itteni szavazati jogot kapnak, vagyis nekik minden-mindegy alapon megszavaznak mindent, amit a Fidesz akar. Bár ezzel megteremtődik egy újabb Hungarikum, mert ehhez hasonló idiotizmus sehol máshol nincs a világon. Nem kell aggódni, nem lesz semmi baj, hiszen a magyar választók eléggé dilettánsak ahhoz, hogy ez az apró tény ne érdekelje őket mindaddig, amíg már késő nem lesz, és már csak elszenvedjük az egészet. Mert a narancsos-forradalom által hirdetett új irány a szenvedés felé vezet, amelynek egylet célja, hogy Orbán király lehessen. Ehhez viszont nagy árat kell majd fizetni, hiszen eddig is csak a „nagyoknál” pitiztünk csontért, ezek után meg majd várjuk, hogy a „nagyok” pitizzenek nekünk, de mondanom se kell, hogy arra majd várhatunk. De amint az köztudott, Révész Máriusz óta Magyarországnak is van tömegpusztító fegyvere, és így máris minden lehetséges.

  A gondolkodás legális, és talán ezért nem élnek vele az átlagemberek. Ugranak első hangzatos ám semmitmondó mondatra. A jelenlegi társadalmunk már eléggé eltorzult, így talán valami teljesen újat kellene létrehozni, és nem a meglévőt javítgatni, foltozni. Az elmélet és a gyakorlat pedig nagyon messze áll egymástól, de nem ártana, ha néha a politikusok is elvégeznék a munkájukat, amire mandátumot kaptak/kapnak, és nem csak lopnának és mutyiznának, vonatkozik ez pártállástól függetlenül mindenkire, aki aktívan tevékenykedik a magyar politikában.

  A legtöbben vágynak a hatalomra. Egyesek képesek megszerezni azt, mások pedig segítenek megvédeni, mert nem képesek a szabad véleményalkotásra. Persze ez mind nevelés kérdése. Valaki képes szelektálni, és csak a számára szükséges információ mennyiséget sajátítja el, míg akadnak olyanok, akik rászorulnak mások segítségére, vagyis tehetségük annyi, hogy betartják, amit mások mondanak.

  Ennek a hatalmi tébolynak a legfőbb példája az USA. Terrorizmus elleni harc címszóval rengeteg katonát vezényeltek Irakba és Afganisztánba, hogy megvívhassák saját keresztes háborújukat. Irak az olaj miatt volt fontos, Afganisztán pedig a földgáz és a gyémánt miatt kell. A vallási háború jelleget az adja az egésznek, hogy az amerikai katonák kapnak egy-egy Bibliát az M4-es géppuskájuk esetleg az M203 (a jól bevált, cső alatti gránátvetővel!) gépkarabélyukhoz. Mert a repeszálló mellény nem téma, ha Isten szava veled van. Azért itt felmerül a kérdés, hogy az a rengeteg harcos vajon bátor, vagy ostoba. Talán kicsit mindkettő. Valójában nem mások, mint a hatalom népbutításának az áldozatai. A Biblia sem véletlenül nevezi a hívőket bárányoknak. A birkákat hagyják magukat kizsákmányolni. Egy kis legelés után nem gond, ha megfosztják őket gyapjas szőrzetüktől. Persze utána meg csodálkoznak, hogy kurva hideg van. A hatalom mindent eszközt bevet, hogy a helyén maradjon, sőt terjeszkedik, és ha szembetalálja magát valakivel, aki képes védekezni, nos abból hamar hazaárulót vagy terroristát csinálnak. Természetesen ez is csak nézőpont kérdése, mert az egyiknek terrorista, a másik népfelszabadító hős.

  A félreértések elkerülése érdekében, nem támogatom az öngyilkos merényleteket, terrortámadásokat stb., csak ebben az esetben is él a nézőpontos dolog. Az iszlám katonái egy másik harcmodorra rendezkedtek be. A különbség csupán annyi, hogy ők egy másik hatalom áldozatai, és kevesebben vannak.

  A vallási könyvek sajátossága amúgy is a pongyola fogalmazásban rejlik, mert így könnyű nem létező, mögöttes tartalmat adni, a legáltalánosabb, legártalmatlanabb mondatnak is: „És így szólt az Úr, add az egyik tizedet az egyháznak, a másikat a földesúrnak, te meg dögölj éhen, ha ilyen hülye vagy!”. Mert mint az köztudott, Jézus Krisztus közgazdasági zseni volt, de valószínűbb, hogy csak egy „katona” a hatalom szolgálatában.

  A hatalom azonban felelősséggel is jár. Akadtak olyanok is, akik nem bírták a nyomást, és megőrültek, úrrá lett rajtuk a hatalmi téboly. Elég, ha Néró császárra gondolunk, aki felégette Rómát. De a későbbi évszázadok során is akadtak bőven követői: I. Edward angol király, George Walker Bush amerikai elnök, Orbán Viktor csak néhány név a teljesség igénye nélkül.

  A modern társadalmak a hatalomnak fordított irányban kellene működniük, de a miniszterek, állámfők stb. főleg a régi királyságokat veszik alapul, és félistent játszanak. Pedig a szavazás a nép akaratát kell hogy képviselje, így vezetőnek lenni nem kiváltság, hanem csakis felelősség. Szóval a politikus áll a nép szolgálatába, és nem fordítva!

  Sokat gondolkodtam azon, hogyan is indítsam útjára új és elég nagyszabású projektem. Pénzt kérni sosem egyszerű, mert az emberek nem szívesen adakoznak, természetesen tisztelet a kivételeknek. Talán itt van a lehetőség, illő lenne megszólítani a kivételnek számító embereket, hiszen most egy egészen fontos ügyről van.

  Mert van az a helyzet, amikor egy csepp is bőség, főleg ha beteg az ember fia, illetve jelen esetben lánya. Szóval, szeretném megosztani a kedves olvasókkal Krisztina történetét, és egyúttal kérem az ide látogatók segítségét, hogy ki-ki anyagi helyzetétől függően segítsen. Mert ha más nem, 200 Forint is nagy segítség tud lenni, és szerintem ez nem egy olyan nagy összeg. De térjünk is tárgyra, miért van Krisztinának szüksége a pénzre. Struma diffusá-ban szenved, amely pajzsmirigy túlműködést jelent, jelen esetben hatszoros FT4-FT3 hormonszinttel. Ennek a betegségnek az a veszélye, hogy a strúma kifelé és befelé egyaránt nő és összenyomja a lég- illetve a nyelőcsövet. Sajnos a gyógyszeres kezelés már nem használ, ezért műtétre van szükség, melynek költsége 50 000 Forint. A jelenleg alkalmazott gyógyszeres kezelés havonta 4000 Forintba kerül, ami két féle tablettát jelent; Metothyrin-t és Liticarb-ot, ehhez jön még az orvos, ami 9000 Forintba kerül, szintén havonta. Az életmentő műtétre szükséges pénz előteremtése meglehetősen nehéz feladat, ha az ember egy olyan betegségben szenved, amely „mellett” nem tud dolgozni. És ha a betegség nem lenne elég, a rendszer sajátosságai is sújtják. Munkakeresési járadékra és táppénzre már nem jogosult, mert a fennáló betegség tünetei folyamatosak. Lássuk be, szociális segélyből nem lehet megélni. Legalábbis egyszerű átlagpolgárnak nem.

  Az R.T.’s World 2.0 ezért rendez gyűjtést Krisztina részére. A felajánlásokat közvetlenül Krisztina bankszámlájára kell átutalni: Budapest Bank 10101085-01679700-01001002, amelyből a blogom nem részesül semmilyen formában. Ezen felül, 24 órás infóvonalat is létrehozunk a további kérdések megválaszolására +36-20/480-4955, mely nem emeltdíjas szám.

  Zárásként néhány személyesebb gondolat. Én Krisztinát nagyon őszinte és közvetlen embernek ismertem meg, akiben hatalmas élni akarás és életszeretet van. Aki teheti, segítsen!

  A most következő film, már napok óta elérhető az Index új szolgáltatásában, és a kommentek alapján, van mit helyre tenni. Először is következzék maga az alkotás, amiről azt hittem, nem szorul majd magyarázatra. Kezdődjék hát: a „Lopott ritmus”!

  De kérem, hát ez itt Magyarország! Mit vár az ember sok millió aluliskolázott primitív embertől, akik a Gárdában, a cigányirtásban és az utcai balhékban látják kis hazánk gazdasági fellendülésének kulcsát. Térjünk is inkább vissza a filmünkhöz, ami a maga alig több mint 11 percével is értetlenséget, és idióta kommenteket tudott kiváltani az emberekből. Valóban ennyire bonyolult lenne a cselekmény, vagy csak túlreagáljuk a dolgot.

  A mű magával ragadja a nézőt, és elhiteti a nem létező valóságot, mármint a hip-hop stílus eredetileg magyar, és hipi hopinak hívták. A képi hatások meggyőzőek. A hamisított archív filmhíradótól kezdve, a kenderleveles-virágos népviseleten át, az interjúkig minden beleillene a valóságba. A filmben egyetlen hiba van, mégpedig a főszereplő naplója. Ez az egyetlen tárgy, ami kilóg a sorból, hisz megjelenése túl modern, és az 1976 körüli dátumhoz képest túl fehérek a lapjai. Különösen ötletes viszont, az „eredeti tánc” rekonstrukciója, valamint a „kenderaratás ünnepe”, ahol az egész falu betépve táncol a tűz körül. Minek tovább ragozni, egyszerűen zseniális, akinek van némi humora, az eleve nem is tudja véresen komolyan venni az egészet.

  A valóság – nem a filmbeli – viszont az, hogy az emberek többsége a poén veszi komolyan, és a körítést véli tréfának, így viszont a mű nem éri el a kellő hatást. Meggyőződésem viszont, hogy a legtöbb egész estés magyar komédiát simán lenyomja ez a 11 és fél perc, amit a „Lopott ritmus” kínál. Hiszen ebben nincsenek ezer éves, unalomig ismételt poénok, az egész valami újszerű, ami akár igaz lehetne, de jól tudjuk, hogy nem az!

  Szerintem nagyon sok ember számára ismerősen cseng a címben szereplő kifejezés. Fizetjük tolvaj bandáknak, és közben csak azt vesszük észre, hogy a pénz eltűnt, tartozásunk van, a lakásszövetkezetek alkalmazottai meg jobban élnek, mint négy éve. Tuti biznisz, mert nem egyértelmű a törvényi szabályozás.

  Ez az egész hókusz-pókusz arról szól, hogy a lakásszövetkezetek azt csinálhatnak amit csak akarnak, te meg győzd kifizetni. Igaz, hogy javarészt csak azokról az állapotokról tudok pontos képet adni, amelyekkel nap mint nap szembesülnöm kell, de ezen a környéken azért élnek pár ezren, és nem hinném, hogy máshol sokkal rózsásabb lenne a helyzet.

  A történet azzal kezdődik, hogy itt van ugyebár ez a lakásszövetkezet, akik előírják, mennyit kell befizetni minden hónapban az ő kis számlájukra. Ez amolyan „pénzrelaxációs tréning”, ahol a plusz befizetéseidből tartozás lesz. Tehát, amit te extra pénzt befizetsz az előírtakon felül, az volt-nincs, illetve negatív előjellel szerepel, mint tartozás. Kár, hogy a bankszámlánkon nem ezzel a módszerrel számolnak, mindenki milliomos lehetne ebben a kurva országban. Reklamálni meg se próbálj, mert az ott dolgozóknak mindig igaza van. Ez is egy olyan tipikus irodista felfogás: „Az ügyfél van értünk!”. Bár ha méltóztatnának beletekinteni a valóságba, akkor csakhamar rájöhetnének, hogy ez pont fordítva igaz, legalábbis elméletben. A gyakorlat, hát az egy tényleg más világ, bizonyítéknak meg ott vannak a fent említett dolgok. Mert teljesen mindegy, hogy milyen formában (telefonon, személyesen, levélben) keresed meg őket, a válasz mindig bunkó-tahó módon érkezik, hiába próbálsz kultúrált módon kontaktust felvenni velük. De talán ez még nem is lenne baj, ha fel lehetne őket jelenteni, ám a lopás ezen formája teljesen törvényes, hisz a jogalkotók idiotizmusának köszönhetően nem lehet mit kezdeni a fennálló helyzettel. Adós, fizess!

  Igazán persze csak akkor gurul el a gyógyszer, amikor végigtekintjük a számla tételeit, ahol igazgatási költségnek havi sok ezer lett elszámolva, egy olyan semmi munkáért, amit el sem végeznek a kedves felek. Hiszen az ügyfélfogadási idő minimális, és az is csak délelőtt van, hogy a rendes munkába járó embernek még véletlenül se legyen esélye oda bemenni, és valamiféle magyarázatot követelni. Azért, biztos ami ziher alapon felszámolnak egy kis karbantartást, felújítást, és közben látod ahogy mállik a vakolat, széthullik a panel, és érzed, ahogy a falakon átfúj a szél. Mondjuk, nálunk csak a fürdőszoba ázik be, de így legalább esős napokon spórolhatunk némi pénzt meg vizet. Természetes zuhany; ásványi anyagokban és azbesztben gazdag. Mert megérdemled, hogy tudd, mibe fogsz elpatkolni.

  Ez is egy nagyjából olyan helyzet, mint amikor kissrác koromban azt mondtam: „Az én apukám erős!”, most meg bő másfél évtized távlatából inkább azt mondanám, hogy esze, ereje, mint a marháknak. Nem árt azonban, ha az egyházak is összekapják magukat, mert a lakásszövetkezetek személyében komoly konkurenciára akadtak a mai Magyarországon!

„Ha Isten nem áld meg, hát fohászkodj újból
Határon innen és határon túlról
Csupa rozsda lett már a fejünk felett a glória
Csak te maradtál meg nekünk drága Pannónia
A hungarikum jövője a föld alá elásva
Tizenötmillió szempár néz bambán egymásra
Mindenki gyáva, ennek nincsen sehol párja
Ha egy jót akarsz röhögni, gyere Magyarországra!”

(Anonim MC: Hungarikum)

  Úgy tűnik, a felnőtt válogatottól még sokáig nem várhatunk semmit. Persze jó lenne már felfedezni valami pozitív változást, de amíg az számít hatalmas szenzációnak, ha épp megverjük Máltát, akkor erre a közeljövőben nincs sok esély. Pedig a magyar labdarúgás többre hivatott, elég megnéznünk a most már U21-es csapatot.

  Az utóbbi időkben valahogy nem vettük észre, hogy vannak tehetséges fiataljaink, mert nekünk mindig, mindenhol a mondvacsinált sztárok/hősök kellenek. Önjelölt királyok, miniszterelnökök, és futball-legendák… Szokták volt mondani: „Ez van, ezt kell szeretni!”, de az a nagy büdös helyzet, hogy nem csak ez van. Ahogy a polgári körözöttek nem látják Orbántól a Kossuth-teret, úgy nem veszik észre a focirajongók, hogy Geráék ideje már régen lejárt. Bár Gera nem a legjobb példa, hiszen neki sosem volt szezonja, focizni nem tud, taktikai érzéke pedig a -10 000-hez konvergál.

  Álljunk is meg pár szóra Gera Zoltánnál, hiszen a minap kijelentette, hogy szeretne visszatérni a válogatottba, hiszen csak Erwin mesterrel nem tud együtt dolgozni (vagy drogozni?). Igen, ilyen egy igazi magyar focista! Agya semmi, a stadiontól nagyon távol hatalmas az egója, de a pályán már azt a nagyon minimálisat sem képes hozni, amit külföldön „jó” pénzért tud. Persze a heroin-kokain korszak után a Szcientológiai Egyház nem vitte ki a kis Zolit egyetlen meccsre sem, hogy megmutassák neki; a sok trippes álomkép eltűnése után, ezt a szép sportot labdarúgásnak hívják, azt meg végképp nem mutatták meg szegénynek, hogyan is kellene játszani. Szóval, ha csak sétafikálsz a pályán, és közben imádkozol Xenu-hoz; ha esetleg erre téved szép fényes űrhajóján, ne lője szarrá ezt a kis koszfészket, amit mellesleg Földnek hívunk, azzal nem lehet gólt, na adj Isten gólokat szerezni. Tehát aki hisz az Alien-ek low rider halálcsillagon történő eljövetelében, az keressen fel egy jó elmeorvost, talán még nem késő!

  Azonban hazudnék, ha azt állítanám, hogy csak Gera tudásával lenne probléma. A bajok forrása talán abban gyökerezik, hogy a játékosaink fejben nagyon nincsenek összerakva, mentális gondjaik vannak. Ha jön egy Cristiano Ronaldo féle takony, akkor ezek elhiszik, hogy nem lehet legyőzni a Portugál válogatottat, és csak lézengenek a pályán, meg a fizetés sem annyi, mint otthon a klubnál, ja és még focizni is kéne, így már tényleg nem pálya a dolog. Mondjuk én Erwin Koeman-t akkor négyeltettem volna fel, amikor kitalálta, hogy Babos legyen a válogatott hálóőre. Ő valahogy abban a felfogásban végzi portási kötelességét, ahogy azt egy jó biztonsági őr teszi, beleöklöz mindenbe, és talán még valami tömény szeszt is tol, mert az irányokkal már gondban van. Bár előfordulhat az is, hogy abszolút nem tudják, melyik kapura kell játszani, meg ugyebár a szabályokat sem olvasta fel nekik senki… Természetesen akad az a fajta játékos, mint Gyepes Gábor. A favorit. Ő akkor is megpróbálja elrúgni a labdát, amikor az egészen máshol van, de legalább lelkes. Akárhogy is, minden tizedik próbálkozásra eltalálja a bőrt. A „B” közép felől ilyenkor jönnek a hangok: „Szúrd ki mert különben pattog!”. Amúgy meg ott van a másik kilenc alkalom, amikor illene eltalálni a lassan vánszorgó bogyót, de az valahogy az Istennek sem sikerül.

  Miképp a védelemnek és a középpályának, a csatársornak is megvannak a gyenge pontjai. Illetve az egész csapat tele van gyenge pontokkal, amiért sok köszönet Kisteleki Istvánnak, a magyar focigurunak. Szóval, ha az ékpárnak nem is kell kerékpár, de valami csodaszer jó lenne, mert úgy futballoznak, hogy a szurkolók jönnek zavarba. Itt van mindjárt Torghelle Sándor, az idegroncs. Ő a másik véglet, tipikusan az a játékos, aki mindig elrúg valamit, és teljesen mindegy, hogy a játékszert vagy egy másik játékost találja el. Itt felmerül a kérdés, hogy ki, min szocializálódott? Valaki grundfocin, és vannak olyanok, akik kocsmai verekedéseken. Torghellénél kétségtelen, hogy az utóbbiról van szó. Már várom a pillanatot, amikor valakinek a fején széttör egy vizes palackot, majd a szögletzászlóval kezdi el gyepálni az embereket.

  Végül, de nem utolsó sorban a mester, aki érzésem szerint a Google segítségével állítja össze a kezdő tizenegyet, Erwin Koeman. Nem hiszem, hogy őt kellene szidni, a magyar válogatottnál szövetségi kapitánynak lenni egy alibi munka. A legtöbb játékosunk magyarul sem tud, a keretet meg úgyis Orbán vagy Kisteleki küldi sms-ben. A tréner meg teljesen mindegy mit üvölt a kispadról, úgyse csinálják meg a srácok, mert bénák, talán ez a legitim kifejezés arra, amit látunk.

  A végső tanulság talán legyen az, hogy a Magyar Válogatottban jelenleg szereplő játékosokat el kellene zavarni, és az U21 csapatot lehetne „csatasorba” állítani. Addig is marad a jelenlegi helyzet, röhögünk azon, amit látunk. A nemzeti tizenegy meccseit ezek után majd a Comedy Central fogja közvetíteni, kommentátor: Kőhalmi Zoltán és Mogács Dániel.

Kiegészítés: BéKa írta, hogy Gera Hit Gyülekezetés, de hogy őszinte legyek, nekem teljesen mindegy melyik idióta vallást támogatja. Azért köszönet az infóért!

  A médiahatóság lehúzta a rolót a Danubius és a Sláger előtt, így szabad lett a frekvencia. Bár tény, hogy nem olyanok kapták meg a műsorszolgáltatás lehetőségét, akik érdemleges munkát tudnának végezni, de érjük be ennyivel. Ilyen a magyar politika és kész.

  De pusztán pártpolitikai hovatartozástól függetlenül is ez – mármint a bezárás – a helyes döntés. Azt az igénytelen mocskot, amit ez a két rádió (meg a többi is) pumpál/pumpált az emberek fülébe napról-napra, az már felettébb káros hatással van/volt az emberekre. Nem tagadom, nekem az MR2 Petőfi Rádió az etalon, ezt hallgatom leggyakrabban, mert a kínálat verhetetlen, mondhatni világbajnok, és egyben legitim. 50 perc igényes hazai és külföldi zene után, mindössze 5 perc reklám, és 5 perc híradó hallható, míg ez a tendencia a konkurencia szemszögéből a következő: 5 percenként reklám, és a köztes tartalom sem éri el az igényesség alsó határait.

  Mostanában belehallgattam a Sláger műsoraiba, és az egész egy nagy vicc, de sajna ők komolyan gondolják. Egymást érik a reklám-blokkok, ha nem reklám, akkor Bochkor Gábor, a magyarok önjelölt miniszterelnöke osztja az észt, hogy Ő bizony leszarja a környezetvédőket, és a lányának a babakocsiját (a gyerekkel együtt) az autó után köti, és úgy mennek a délutáni sétára. Az persze még mindig a jobbik eset, amikor mindenkit érintő problémaként a kölykéről beszél órákat. Bátran kijelenthető, hogy az utóbbi egy-két évben, átmentek gagyiba. De amikor a srácok éppen kifogytak a szóból, akkor a magyar celebvilág kivénhedt buzeránsai mondják el, hogy nekik mennyit segített a Sláger, mert így legalább szánalomból, meg árukapcsolás révén legalább hallgatják a számaikat. Megfigyelhető, hogy szinte egész nap, ugyanaz a 20 előadó hallható. Elengedhetetlen Pataky nóták, némi Ákos, egyéb náci-rock szemét, na meg persze Presszer, akinek még nem sikerült olyan dalt írnia, amiben nincsenek vonatok. A fekete előadókat persze erőteljesen mellőzik (itt nem Pákóra és társaira gondolok), mert egy kis Nagy Feró mindig akad, így a besúgó csótány is meg tud élni valahogy.

  Pedig annyi jó zene van. Az MR2 ezt be is bizonyítja, és nem számít, hogy Beat Dis, Belga vagy Magashegyi Underground esetleg Kiscsillag (csak néhány előadó a teljesség igénye nélkül). De nagyjából ezek azok az zenekarok, akik a Danubius-on se nagyon kapnak helyet. Bevallom ez utóbbit nem hallgatom, hiszem a  Sebestyén Balázs, Rákóczi Ferenc és Vadon Jani triumvirátus már önmagában is eléggé elrettentő hatást váltanak ki bennem. Annyi szent, hogy egy horrorfilmben smink nélkül játszhatnak, mondjuk: A Kör 666-ban, ahol a vizihulla hörcsögre annak idején valaki ráemelte a kenyérpirítót. Persze a népbutítás és az igénytelen szar eladása egyszerűbb, hiszen ahogy azt más Sub Bass Monster is elreppelte:

„A sztárok legféltettebb kincse nem más mint a dal,
Aminek megkedveltetésén tényleg nagy csapat agyal.
Nem baj hogyha ultragáz, a lényeg legyen kész,
És ha baromi nagy a vész, akkor segít majd a pénz.
A TV-be meg a rádióba frankón szarrá játszák,

És majdcsak megkedvelik hogyha hallják meg látják.
Hisz bármilyen a nóta, mindig megvan rá a kvóta.
Ha csenget(csing csing) pörgetik a csúcsrotációba.
Hogy teljes legyen a kép és hogy jólvegye a nép
A PR menedzser ezerrel akcióba lép.
És a temérdek búlvár búvár mégha nem is bírja,
Elhiszi hogy sláger, mert az újság megírja.”

  Ahogy a hűtőnkből kidobjuk a lejárt szavatosságú kaját, tejet akármit, úgy a médiából is ki kell tiltani azokat, akik már nem valók oda, akik nem képesek megújulni – magyarul ne azt az egy két elcseszett poént süssék el éveken keresztül –, mert sokkal nagyobb teret kell engedni az új generációnak, hiszen vannak közöttük tehetségek szép számmal. De valahogy ennek az országnak az olyan emberek kellenek, akik a saját két csepp húgyukban vergődnek. Hát igen, sokadszorra már, hogy ez a végkifejlet: Isten hozott Magyarországon!...  

  Újrahasznosítás. Ha megfelelő helyen alkalmazzuk, például a szelektív hulladékgyűjtést választjuk, és a PEP palackokat valamint a konzervdobozokat (stb.…) az ipar újra fel tudja használni, rengeteget spórolhatunk, illetve spórolhatnánk. Az újrahasznosításnak viszont van az a formája, amikor valami arra alkalmatlan dolgot szeretnénk a rendszerben újra feldolgozni.

  A Fidesz összedobott egy elég hangzatos programot, de ez is csak recycling, ráadásul a rosszabbik fajtából. Miért akarnánk az elmúlt húsz év elbaszott politikáját újrahasznosítani? Eleve az csak példának jó, hogy na ezt végképp nem szabad csinálni. De hát, mit ad Isten, Orbánék visszanyúltak a gyökerekhez, és új politikai irányzatuk alapja – az általuk annyit szidott – kommunizmus lett.

  Szíjjártó Péter a nem túl távoli múltban, egy borús álmos reggelen, talán a TV2 Mokkájában beszélt arról, hogy márpedig Magyarországon mindenkinek lesz munkája, senkinek sem lehet elárverezni a házát, az SZJA-kulcs 17% lesz (most is annyi, de ők csak a szuperbruttósítást akarják megszüntetni). De ez mind nem számít, hiszen ki lehet vele állni, úgyis mindenki csak bólogatni fog rá, hiszen előkerülnek olyan szavak és szókapcsolatok, mint az „eltöröljük”, a „nem lehet”, és a „mindenkinek minden lesz”. Ebből az a lényeg, hogy vezetés és megvezetés között hatalmas a különbség.

  Régen ugyebár ott volt a „piros könyv” meg a kommunista-kiáltvány, de ezek mára, illetve az 1989-90 tájára eléggé nagy ellenszenvet kiváltó tényezők lettek, így a akik erre esküdtek, jobbára a Fidesz nevezetű formációban találták meg a helyüket. Ezen emberkék szakítva a régi hagyományokkal, a Bibliára esküdtek fel, hiszen látták, hogy a „Szent könyvvel” sokkal egyszerűbb irányítani az embereket, hiszen abban van az örök érvényű tanítás, évszázadok óta bevált eszköze a parasztvakításnak, benne van az üzlet is, és nem mellesleg a társadalmi berendezkedés is ajánlatosnak mutatja a keresztény létet. A születés után – minek következtében egy újszülött nem nevezhető jogi értelemben cselekvőképesnek –, a szülők elviszik a kölykeiket a templomba, hogy egy aszott vénember jéghideg vízzel öntse le a gyereket. Elég barbár szokás, nem de?

  A konzervatívok, múltban élők (ha így jobban tetszik) mindig szoros szimbiózisban éltek/élnek a keresztény egyházzal. A narancsosok sem véletlenül kerültek össze a KDNP-vel. A magyar egyházaknak semmi sem szent. Nekik nem téma, ha a Magyar Gárda parádézik „isten házában”, csak jól „tejeljenek”, mert csak az lehet jó keresztény, ki megadja az egyházi tizedet, ami nem más, mint a havi fizetésed osztva tízzel szorozva kilenccel. Azért ettől sem kel nagyon megijedni, a számítás roppant egyszerű, hiszen a Bibliával csak egyszerű embereket lehet átkúrni a palánkon, szóval a koszinusz, köbgyök, meg a recip-róka (ezt egy gimis matekkönyvben olvastam) otthon maradnak.

  Szóval baj van a világgal. Az emberek elfordulnak a politikától, mert már nincsenek meg azok az ideológiák, amelyekkel esetlegesen lehet azonosulni. Magyarországon nincs egy egységes politikai irányzat, mindenki újrahasznosít, így lett a sok kis „kommunista-nyilas”, „horog-csillagosok” és a többi, és a többi. A populizmus lett a fő iránymérték minden oldal számára. Így nem is túl lassan, de kihalt a demokrácia, megszűnt a liberális lét, oda a szocializmus legfőbb vívmánya a szolidaritás. Mára már csak a pénz az élet mozgatórugója. Van, akivel kegyes, és a tenyerén hordja, van, aki mellett szimplán elpattog, és van, aki a bukósisakjába kapja.

  Végül, de nem utolsósorban, ha már pénz, akkor ne feledkezzünk meg a korrupcióról, és a bürökráciáról sem. A hatalmat a pénz szüli, tehát minél több zséd van, annál befolyásosabb lehetsz. De ne hidd azt, hogy rojtos néhány millió elég lesz. Legalább egy Felcsútot kell venni ahhoz, hogy miniszterelnök lehess!

  A bűvész ismét akcióba lépett, és már készen is áll, hogy lenyomja ugyanazt a szart az emberek torkán, amit az MSZP már megtett négy évvel ezelőtt. Hangzatos szavak, nagy ígéretek, de ahogy azt már a politikai elittől megszokhattuk, a tettekre hiába várunk. Az örök érvényű szabály: beszélj sokat, lehetőleg össze-vissza, úgyis megtapsolnak a végén!

  Amint az várható volt, Viktor kihúzta a cilinderből az „MSZP Best Of” névre keresztelt csomagot, és ezzel kampányol, szép szolidan. Nem véletlenül nem szavazták meg a szocik legjobb ötleteit, hiszen így nemes egyszerűséggel kisajátíthatják, és nem kell túl sokat vesződni a politikai program megírásával. Bár kétséges, hogy a párton belüli kényes egyensúly miként lesz megtartható. Orbán ugyanis szintén elvenne az önkormányzatoktól, sőt csökkentené a létszámot is, ami lássuk be, reális döntés, de mit szól majd ehhez Kósa Lajos, aki épp a múlt hétvégén tüntetett, és írt 12 pontot – a kis Petőfi –, hogy márpedig még több pénz kell az önkormányzatoknak. Szóval, valaki vagy nem mond igazat, vagy egyszerűen ekkora a káosz párton belül. Ha csupán a tényekre hagyatkozunk, akkor egyrészt jóval kisebb önkormányzatokra lenne szükség, és jóval kevesebbre, gondolván itt arra, hogy 4-5 kis falunak bőven elég lenne egy önkormányzat, mert ahol teszem azt 50-en laknak, oda minek?

  A másik nagyon „tetszetős” kijelentés, hogy 200 lenne a limit, na nem az autópályákon, hanem a Parlamentbe, így a „Tisztel Ház” nagyjából 1/3-át kirúgnák. Ha a Fidesz 2/3-os többséget szerezne a következő választásokon, akkor egyértelmű, hogy kiknek kellene menni, de ez korántsem ilyen egyszerű. A kétszáz fő alatti létszem legkorábban, 2018-ban valósulhat meg, hiszen meg kell adni az esélyt az ellenzéknek is, hogy Nagyparlamentben dolgozhasson. Aztán a szélsőjobbos egyedek meg majd sírnak a Nagyparlament után, és vesszen az ezt korlátozó rendelet! De ha már úgyis a legmagyarabbaknál tartunk, említsük meg Molnár Oszkárt, akit szerintem már nem kell bemutatni, róla legyen elég annyi; edelényi polgármester, rasszista. Valószínűnek tartom, hogy a névjegykártyáján is ebben a sorrendben szerepelnek a titulusai. Na ne bántsuk, hiszen Oszkár a hiteles magyar politikusok mintapéldánya, a haver hall valamit a vonaton, és Ő másnap már ítélkezik is. Hát igen, egyesek még az élethez is hülyék, de politikusnak, hát annak kiválók!

  Itt viszont felmerül a kérdés, hogy sok léhűtő érdemel-e egy újabb esélyt? Csalók, tolvajok, gyilkosok mind egytől-egyig, tisztelet a kivételnek. Azért az új Orbán-kormányban is belügyminiszter lesz Pintér Sándor, a kis okirat-hamisító. Az tény, hogy megéri kőkemény spílerként orrba-szájba tolni mindent, hiszen lám-lám, a nem túl tisztességes életvitel politikusi státuszt ér. Persze, megértem, hogy eladták magukat a nagyobb cégeknek, és a sok pénzt, ingyen villákat, ingyen luxusautókat állami beruházásokon keresztül kell visszafizetni, de azért ez már mégis túlzás.

  Hogy válaszoljak az előző bekezdésben feltett kérdésemre: Nem szabad még egy esély adni azoknak, akik már egyszer elkúrtak valamit, ráadásul nem kicsit, hanem még annál is jobban. Tudom, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, ez velem sincs másként, én is hazabeszélek, amikor azt mondom, hogy egy élhetőbb Magyarország megteremtéséhez az LMP-re szükség. Az emberek többsége ugyan már lemondott róla, de szerintünk még van mit megmenteni!