Élet az orbáni út végén

2010.11.17. 18:00

  „Indulj el egy úton, én is egy másikon. Hol egymást találjuk, egymásnak se szóljunk.” Ilyesmi járhatott Orbán Viktor fejében, amikor nekikezdett történelmet írni. Ez az ember, csak híres akar lenni, bármi is legyen az ára. A hírhedtséget már elérte, és innen már nincs nagyon visszaút. De nézzük, hová vezet ez az irány. Egy kis jövő túrára invitálom a kedves olvasókat.

  Orbán Viktor szereti a hatalmat. Eme történet abban az időben játszódik, amikor OV már törvényt hozott, hogy Őt bizony megilleti a „Mindenki Szeretett Vezére” jelző és vagy 20 éve van hatalmon. Ennyi idő bőven elegendő, hogy a Fidesz által eltervezett dolgok megvalósuljanak, vagyis minden településnek van saját fegyháza/börtöne. Akármit csinálsz, börtönbe kerülsz, így a lakosság fele úgy jár be a sittre, mintha haza menne, a másik fele meg ott dolgozik, természetesen ez mindig változik, mert páros és páratlan hetenként cserélnek, csakhogy mindenkinek jó legyen. De nem ez az egyetlen változás. Az energiaárak az egekbe szöktek, és már nem tudtak annyi kompenzációt adni, hogy mindenkinek jusson, így a gáz és az elektromos áram csak a pártintézményekbe és a párttagok számára létrehozott gigantikus villaparkba lett bevezetve. A nép fáklyákkal és gyertyákkal világít, mely egyben nagyon praktikus is, mert kis mértékben fűteni is tudják otthonaikat. A lovas szekér reneszánszát éli, a taxi drosztokat diszkrét lócitrom kupacok választják el az utaktól. A szavazófülkés forradalmárok páncélozott limuzinokkal járnak, mert a benzin nekik alanyi jogon jár, a többi állampolgár számára viszont luxuscikk. Az utakat visszabontatták, a betonos úthálózatot csak és kizárólag a Fidesz tagok használhatják. Ez idő tájt keletkezett a „Szép aszfaltos út, egyszer végigmegyek rajtad én!” kezdetű népdal. A benzinkutakat felváltották az istállók.

  A multik hazamentek, így az állam ad munkát – már akinek tud –, akinek nem jut, azt bebörtönzik. A nagy élelmiszer áruházak megszűntek, a vásárlást a háztáji termelés váltotta fel. A mezőgazdaságban egy teljesen új irány nyílt meg a „lakótelepi gazdálkodással”. A lakótelepi gazdálkodásra jellemző, hogy az állatokat az erkélyeken tartják, és minden lakásban létrehoztak egy vagy több úgynevezett „földes szobát”, ahol a veteményesek kaptak helyet. Ezzel egy időben új ünnepnapok jelentek meg, többek közt; a „kisszoba vetése és aratása”, a „szomszéd az erkélyen disznót vág”, a „lépcsőházi barackfák virágzása”, az „otthoni pálinkafőzés kezdete” valamint a „lakótelepi vadászidény első napja”. A pártvezetés sem akart elmaradni, ezért állami ünnepnappá nyilvánították május 31-ét, a „Magyar Nemzet Szeretett Vezérének” születésnapját.

  Az oktatási rendszer is jelentős változásokon ment át. Az általános iskolai tanulmányok a Biblia olvasásával kezdődnek, majd a párt által kiadott Narancssárga Könyvvel (és a pedofil papokkal) ismerkedhetnek meg a kisiskolások. A felsőoktatásban a Bibliai tanok mellé a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat valamint az új Alkotmány kerül. Eme négy remekmű ismertetésében kimerül az oktatás. Az tanítás a papok kiváltsága, és kiemelt óraszámban van jelen a fajtalankodás a kisfiúkkal, valamint a tizedbeszedés. Az egészségügy irányítását is az egyház vette át. Elfogadottá vált a ráolvasás, az imádkozás és az ördögűzés, mint gyógymódok. A magyar egyházak által elismert egyetlen isten Orbán Viktor.

  A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság betiltja az internetet, a tv csatornákat és a rádiókat, mert azokon keresztül káros információk juthatnak el az emberekhez. A hazai nyomtatott sajtó csak cenzúrázva jelenhet meg. Orbán Viktor akaratát az utcákon elhelyezett hangszórókon keresztül juttatják el az emberekhez, napi 24 órában nonstop módon. Ezen kívül, a kiemelt fontosságú ügyeket a városokban kidobolják.

  Az emberek életében számos változás figyelhető meg. Népszerűvé vált a kis kerek, zománcozott, hordozható fürdőszoba (lavór). A fűtést fatüzeléssel oldják meg, melyhez rendszeresen irtják a lakótelepi erdőségeket. A táplálkozásban bekövetkezett változások az indiai konyhát idézik. Az orbáni magyar konyha mindennapi kelléke a csótány, a patkány, a vízisikló, a galamb, a hattyú és a vadkacsa. A fűszerezést illetően a puritánság a jellemző, mert a só hiánycikk, és a fűszernövények helyett a laktatóbb növényeket termesztik…

  Így festhet a jövőnk, ha továbbra is egy hatalmi tébolyban szenvedő primitív paraszt kezében hagyjuk az irányítást. Orbán Viktor elvezet minket bárhova, de nem biztos, hogy olyan helyekre tart, ahova mi is szívesen mennénk. Azon sem kell csodálkozni, hogy Orbán Kína felé kacsintgat. Ahogy a magyar tizenévesek beszélnek (szercsi, puszcsi stb.…) nem meglepő, hogy a kínaiak otthon érzik magukat nálunk. Kellenek a változások, de nem a hátraarc a megoldás!

A bejegyzés trackback címe:

https://rtsworld.blog.hu/api/trackback/id/tr472455479

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása