Igen, eljött. Azt mondták, forradalom történt a szavazófülkékben, de ennél nagyobb baromságot régen hallottam. Ennél még az a bizonyos „elkúrtuk” is jobb volt. Az köztudott, hogy kormányt, politikai rendszert nem szavazatokkal kell megbuktatni, hanem golyóval. Ez az örök igazság, még akkor is, ha jelen esetben pacifisták vagyunk.

  Mert a várva várt változások nem abban az irányban indultak el, amire a sok kétharmados kretén számított. Orbánék már nem is tagadják, hogy önkényuralmat építenek. Szép lassan, illetve nem is olyan lassan, de ez most mellékes is, de kiépítik az egy párt rendszert. És könnyen vannak, mert azok, akik az agyuk kis százalékát használják a hétköznapokban, vagyis a Fidesz jól nyilvántartott szavazóbázisa még mindig a győzelmi mámorban úszik, mert végre valahára megsemmisítő csapást mértek a „kommunistákra”. Sajnos hajlamosak vagyunk a felejtésre, és ennek most is ára lesz. Ha arról van szó, könnyen kesergünk a múlt romjain, „vesszen Trianon” meg hasonlók, de amikor az van, hogy a jelenben valami rosszul működő dologért az első Orbán-kormány a felelős, akkor az már régen volt, és különben sem számít, mert itt az új és javított kiadás.

  Személyi kultusz, akár így is hívhatnák a Fideszt. Mindenki Orbán seggéből mászik elő, és kap szép posztot, és eljutnak mindenhová, ellehetetlenítve a második Orbán-kormány felügyelhetőségét. Megtehetnek bármit, és meg is teszik. A saját soraikból emelik ki az ÁSZ elnökét, és gyanítom, hogy két „párt közeli” emberke fogja megkapni a jelenleg még üres alkotmánybírói székeket is. De addig is a kedves választópolgár kap még egy pofont. Rövidül a kampányidőszak, aminek tényleg csak örülni lehet, de harmad annyi idő alatt kell négyszer több ajánlószelvényt összegyűjteni, ami már csak akkor megy, ha van egy Fidelitas-od, amolyan szorgos kis Hitlerjugend, akiknek úgy sincs jobb dolguk, hát összeszedik a kopcetliket pillanatok alatt, mert egy postásra 10 is jut belőlük, és milyen véletlen, a postás után azonnal megjelennek. Bár most, hogy a Fidesz van hatalmon, így a nyomdából egyből a pártirodába, az általuk „Fehér háznak” titulált helyre viszik a cédulákat, és ki is töltik helyetted, mert innentől senki se vágyjon másra, csak a Narancs!

  A fent leírtak nagyon emlékeztetnek a kommunizmus idejére. Akkor is állami ára volt a földgáznak, és minden másnak, a párt döntött, és vitték ide-oda szavazni az embereiket, hátha valaki mégis utánaszámol, akkor is meglegyen a többség. Igaz, van különbség is, mégpedig az, hogy a kommunizmusban nem volt meg ez a keresztény-konzervatív szar, mert a kommunisták nem voltak túl jó viszonyban az egyházzal. De nem lehet mindig ugyanazzal a szarral etetni a népet, mert hamar ráunnak meg hát a már annyi fost nyelt ez a nép, hogy már kezdi a kapizsgálni a különbséget. Most a változtatások mértéke minimális. Valahol Orbánéknak van igaza, hogy ezt teszik az országgal. Az átlagember sötét, és elveszett, mint néger gyerek az alagútban. Szóval, anélkül, hogy bárkit is megbántanék, sajnos nincs más diagnózisom. Primitívek vagyunk. Ez a száraz tény, és ha a nép nem képes arra, hogy a saját sorsa felől döntsön, akkor kell valaki, aki meghozza ezeket a bizonyos döntéseket. És Orbán szívesen magára vállalja a nagy népi vezér szerepét, mert a hatalmi téboly már ezt szüli…

  Nem vagyunk egyformák. Persze minden mindennel összefügg, de alapvetően különbözünk. Van az országnak szavazásra jogosult részében kétharmad, amelyik nagyon ostoba, és vélhetően nekik a szabadság egyenlő azzal, hogy hetente párszor jól bebaszik, valahol leissza magát a sárga földig, aztán kész. De van az a sajnos elhanyagolható kisebbség, akik élhetőbb országot szeretnének, és akiknek a szabadság többek közt azt is jelenti, hogy nyíltan szidják a hatalmat, és a hibáit elemzik, hátha történik valami. Ez a vágy, hogy történjen végre valami, aminek értelme és haszna is van, csak egy tündérmese.

  Elég sötétek a kilátásaink a jövőt illetően. Orbán egoizmusa a mesebeli Istenükével vetekszik. Pedig nem hiányzik sok ahhoz, hogy Magyarország kiemelkedjen Közép-Európából. A kreativitást nem a lopásra, a mutyizásra és a nepotizmusra kellene összpontosítani, hanem olyan dolgokra, amik egyedülállóvá tehetik hazánkat. Itt nem arra gondolok, hogy szigeteljük el magunkat, hanem arra, hogy a legmodernebb dolgokat kéne bevállalni: szélerőmű-farmokat kellene telepíteni, kicsit lehetne egységesíteni a mezőgazdaságot, hogy nem össze-vissza termeljünk minden szart. A jövő néha tényleg csak apró dolgokon múlik.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.