Már egy éve nem vagyok párttag, legalábbis ezt hittem egészen a múlt hétig. 2009 végén elküldtem a lemondó nyilatkozatom, melyben mindenki számára világossá tettem, hogy már nem érdekel az LMP, és azt hittem, ezzel vége. Azonban egyik nap találtam egy levelet a postaládámban, hogy én – mint párttag – segítsek újjáépíteni az LMP-t. A megújulás jó dolog, mert lássuk be, van mit változtatni az LMP-n, de egészen a mai napig nem értettem, hogy nekem ehhez mi közöm van…

  Mindenek előtt azt kell tudni az LMP-ről, hogy van egy webes felületük, amit Szimplakörnek hívnak. Ezen a fórumon lehet új párttagot jelölni - félévente kettőt -, és minden jelöltet legalább két párttagnak kell támogatnia. Itt lehetőség nyílik a különböző munkafolyamatok megtekintésére, és szerkesztésére. Mindez azzal jár, hogy személyes adatokat is nyilvántartanak az emberekről, úgymint: név, születési hely és idő, elérhetőségek, egy fotó, a párttagság kezdete stb.… A probléma abban lakozik, hogy a kilépésemet követően már nem tudtam használni a szimplát, de ahogy az a múlt héten kiderült, valaki mégiscsak használhatta helyettem. A történet ott kezdődik, hogy töröltetni akartam magam a levelezési listáról, mert sok volt az LMP-s spam. Nem azért a két kattintásért, amivel ezeket törölni lehet, de mégse legyen ott, mert nincs rá szükségem. Szóval írtam az egyik elérhetőségükre, hogy valaki nyomja már rá az e-mail címemre a delete gombot, ha már nem vagyok párttag. Az ember egy bizonyos kor felett azt hiszi, hogy nem érhetik meglepetések. Tévedtem. Jött egy levél, amelyben közölték, hogy ha az ott található linkre kattintok, akkor a szimplakörös oldalamra beléphetek, és módosíthatom a jelszavam. Be kell vallanom, hogy először csak bámultam magam elé, és néztem, hogy most akkor mi a fasz van?

  A hétfőm így azzal telt, hogy levelezgettem ezekkel a nyomikkal. Közöltem, hogy már nem vagyok párttag, amire azt a választ kaptam, hogy én azt csak hiszem… Szóval kénytelen voltam ismét lemondani. Ezek után az ember hátradől, sóhaj, elégedett mosoly: Végre! Egy év után most már 100%, hogy nem vagyok tagja ennek a gyülekezetnek, de az arcok nem bírnak leállni, ugyanis kaptam egy tesztsort. Arra jó volt, hogy ismét tizenévesnek érezzem magam, és ismét kérdésekre válaszolok, mint anno a középsuliban, meg az őrszobán… Éljen a lázadás! Miután elmondtam az okokat, hogy miért is hagytam ott az LMP-t, gondoltam többet nem kell foglalkoznom ezzel a kérdéskörrel, meg az ember nem szívesen jár bíróságra, mert az macerás. Aki mást mond, az vagy ott dolgozik, vagy Tomcat a beceneve. Továbbá felkínáltak egy lehetőséget, hogy egyfajta besúgóként működjek a megyémben. Az LMP számomra bizonyította, hogy tehetségtelen kretének társasága, ahol mindenféle, már megszűnt pártok tagjai, illetve más pártokból kihullott emberek politizálnak. Ez egy hely, ahol végre szóhoz és hatalomhoz jut a „férgese” is.

  Záró gondolatként talán fel lehetne oldani az LMP rövidítést, ami az én megfogalmazásomban annyit tesz: Legitim a Majmok Pártja. Ezzel sorsközösséget vállalhatnak a két másik szervezettel, a M.U.F.F.-fal (Majomféléket Univerzálisan Felszabadító Frakció), és ennek egy kisebb nyúlványával, a CS.I.K.L.Ó.-val (Csimpánzokat Igájukból Kiszabadító Lelkes Organizáció). A lényeg pedig az, hogy ugyan lehet más a politika, de annyira más, hogy az átlagembernek is jó legyen, úgy nem nagyon.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.